2013. február 26., kedd

6. rész

Hali! Meghoztam az új részt és nagyon köszönöm a több mint 350 megtekintést (wow!) és persze újra a díjat :) Írjatok kommentett és nyomjatok véleménygombot. :)


A mai nap kész rémálom volt. Végül is ha azt vesszük a napom jól kezdődőt, de a reggeli örömöm is csak délig tartót. De az este még ennél is rosszabb volt egy csókkal lettem gazdagabb, és ő pedig egy törött orral. De ne rohanjunk ennyire előre kezdjük a legelején. 
Reggel Noránal előbb keltem, olyan hajnali 5 körül megébredtem és bárhogy próbálkoztam nem tudtam vissza aludni. Izgatott voltam. Mi lesz akkor ha nekem haza kell mennem 2 vagy 3 hét múlva? Vagy ha Norának kell haza mennie? Mit csinálnék itt nélküle? Ilyen és ehhez hasonló kérdések keringtek a fejembe. Fél 7 felé meguntam a forgolódást, a nagy kupiba megkerestem a laptopom és felléptem Facebookra és Twittere. Semmi érdekes nem volt szokás szerint, csak Twitter jelezte, hogy 5 új követőm van a fiúk voltak én is visszakövettem őket. De még mindig unatkoztam ezért úgy gondoltam gonosz leszek. Megkerestem a telefonom a legnagyobb csendben belopóztam Nora szobájába nyakig betakarózva édesen és semmit sem sejtve a tervemről aludt. A redőnyt kicsit feljebb húztam, hogy ne keljen a telefonom vakuját használni, és lefényképeztem a nyugodtan alvó barátnőmet. Ugyan olyan halkan hagytam el a tett színhelyét, mint amilyen halkan belopóztam oda. Nevetést visszatartva mentem vissza a szobámba, ahol a képet posztoltam  Twitterre ezzel a leírással:  "Szép jó reggelt London van, aki még most is alszik :) ugye @Nora_Bencz".  Ha felkel és meglátja nekem végem gondoltam magamban, de már nem tudtam vissza tartani a nevetést. 
-Hé! Itt valaki szeretne aludni!!-kiáltotta Nora a másik szobából. 
-Bocsi!-kiáltottam vissza. Még egy darabig győztes mosollyal ültem a gép előtt azt úgy döntöttem mielőtt Nora felkel azelőtt megfürdöm. Vagy fél órán keresztül áztattam magam a meleg víz alatt a törülközött magamra tekerve léptem ki a zuhany alól, egy ijedt sikolyt hallottam kintről és láb dobogásokat amik a fürdő felé igyekeztek.
-Lizzi!-kiabált idegesen.
-Nora nagyon szeretlek!-mondtam és tudtam, hogy ettől elérzékenyül.
-Ezt még vissza kapod.-mondta fenyegetően-Amúgy új követőink vannak Twitteren.-mondta vidáman. Én csak megforgattam a szemem és az előre kiválasztott ruháimat felvettem ami egy krém színű hosszú ujjú felső, hozzá színben illő cső farmerből állt. Meg persze egy kis sminket is feltettem a hajamat pedig hagytam lógni.
-Kész vagyok!-jelentettem be amikor kimentem a fürdőből. Nora azonnal ugrott is és ment a fürdőbe.
-Meg ne próbálj itt is lefényképezni.-mondta és magára csapta az ajtót.
-Na ennyire gonosz nem vagyok.-védekeztem. De nem kaptam rá választ. A bőröndöm tartalmát kiborítottam az ágyra azzal a szándékkal, hogy kipakolok a szekrényekbe. Egy darabig nézegettem a ruháimat, egyet kettőt a bepakoltam a szekrénybe, de elég hamar meguntam és már Nora is végzet és indulnunk is kellett.
-Komolyan? Sapka?-kérdezte mikor meg látta a szeretett kis krém színű sapkámat.
-Igen komolyan problémád vele?-kérdeztem és megigazítottam magamon. Válaszul csak kuncogva meg rázta a fejét. Leérve a társalgóba a tanár elmondta a mai programot és, hogy meg nézzük az iskolát is ahol elmondják kik maradnak itt. Az iskola a hoteltől pár háztömbnyire volt a városközpontól nem messze. Az iskola egy 3 szintes viszonylag új épület volt, hatalmas udvarral ahol sok ebédlő asztal volt pont mint a filmekbe. Belül egy nagy aula ahol, ép hogy lézengett pár diák. Az egész épület belülről sokkal jobban nézet ki a falak halvány narancsra voltak festve a tartó oszlopok, amik az alsó szintet teljesen körbe ölelték szürkés fehérek voltak. Az emeletre lépcső vezettet aminél a fordulóban  hatalmas ablak volt így kilehetett látni az udvarra. A termek is nagyon felszeretlek voltak bár, ami nagyon megfogott azok az egyszemélyes padok voltak. Az egész körbevezetés alatt az igazgató elmondót mindent az iskoláról, hogy mikor alapult, ki építette, kik jártak ide, mire a végére értünk már mindenki unta.
-Rendben még nézetek körül és fél óra múlva megtudjátok kik maradhatnak!-mondta és eltűnt Kelemennel együtt.
-Én tuti maradni fogok!-jelentette ki Dina. Én meg remélem, hogy nem gondoltam magamban.
-Miért is vagy ebben annyira biztos?-kérdeztem és közelebb mentem hozzá.
-Mert én én vagyok és én mindig megszerzem amit akarok.-mondta és ő is közelebb jött a szemeim összeszűkítettem és úgy néztem rá.
-Lányok nyugi van ti biztos maradni fogtok.-lépet mellénk Adam. Kérdőn néztünk rá.-Figyi, te-mutatót Dinára-nagyon jó tanuló vagy és akaratos, te pedig-mutatót rám-nagyon jól beszéled az angolt a nagyszüleid itt élnek és ugyan olyan akaratos vagy.-mondta és Dinával egyetértettünk, hogy igaza van. Nora éppen szólásra nyitotta a száját, de inkább nem folytatta mert "haelmondodnekedvéged" fejjel néztem rá. Már csak pont az hiányzik, hogy megtudják, hogy Harry a rokonom. Bár lehet legtöbbjük nem is tudják ki az, de jobb elő vigyázatosnak lenni. Norával vissza mentünk az aulába mert látott ott egy büfét, ahol lehet kapni kávét.
-Hé! Lizzi!-jött utánam Dina. Megálltam és kérdőn néztem rá.-Ki volt az a srác tegnap a Nando's-ban?-kérdezte. Én elkerekedett szemekkel néztem rá.
-Egy ismerősöm. Mert?-kérdeztem vissza és reméltem nem veszi észre az aggódalat a hangomban.
-Semmi, semmi csak azért mert olyan ismerős volt.-mondta és vissza ment Adamékhez.
-Ez közel volt.-nevetett fel Nora. Megráztam a fejem és lementünk a büféhez, ahol vettünk kávét és sütit. Fél óra múlva már mindenki idegesen várta, hogy mi lesz. Bennem csak úgy jöttek a kérdések. Mi lesz ha Norának haza kell mennie? Vagy ha nekem? De ha mind ketten maradunk hol fogunk lakni? Vagy honnét lesz pénzünk? Dolgoznunk kéne? Vagy csimpaszkodjak rá Harryre? Na nem azt biztos nem inkább dolgozok napi mit tudom én hány órát, de semmi kép nem fogok tőle pénzt kérni. Megoldom eddig is mindent megoldottam most is sikerülni fog! Megpróbáltam magabiztos arcot vágni, de belül féltem vagyis inkább rettegtem. Amint az igazgató kijött felvettem a mű mosolyom és vártam, vártam hogy mi lesz. Még beszélt valamit, amin látványosan mindenki szét unta a fejét.
-Jó láttam unjátok. Akkor most mondom kiket vettünk át.-kezdett bele-Aki a nevét hallja jöjjön ide.-mutatott maga mellé-Edina Kovách-Dina hatalmas magabiztos mosollyal állt az igazgató mellé-Adam Müller-Adam megkönnyebbülve fújta ki a levegőt és ő is oda állt-Richard Nagy-mondta ki a nevet Ricsi Adam nyakába ugrott mi csak néztünk, hogy őt át vették.-Elizabeth Mayer-mondta ki az én nevemet is az eddig bent tartót levegőt ki fújtam és én is többiekhez álltam. Már csak Nora miatt kell izgulnom. Az igazgató még két nevet mondót, de egyik sem Noráé volt. Azt összehajtotta a kezébe tartót papírt és mondta, hogy menjünk vele. Ijedten néztem Norára, aki csalódottan igaz, de mosolygott és örült, hogy engem át vettek.
Legszívesebben vissza utasítottam volna a lehetőséget, de tudtam ha ezt tenném megpofozna. Bent elmondtak mindent, hogy mikor fogunk kezdeni és hogy nem kell egyenruha-ennek örültem-meg persze azt is hogy mikor kapjuk meg a könyveket. Visszafelé a hotelhez nem volt kedvem senkivel sem beszélni, az ágyamban akartam lenni és gondolkodni, hogyan tovább mit fogok én itt kezdeni Nora nélkül. Ki fog leállítani mielőtt óriási hülyeséget teszek? Kire számíthatok majd? Mit kezdek magammal a legjobb barátnőm nélkül? Nem akartam ezt az egészet azt akarom, hogy ő is maradhasson, hogy itt legyen velem. Nem érdekel hogyan, de ha kell vissza megyek és megmondom, ha Nora nem maradhat én sem maradok. De mit érek el vele semmit a képembe röhögnek. A hotelbe visszaérve bezárkóztam a szobámba és a fejem a párnák közé dugtam és ekkor találtam meg Niall pólóját. Teljesen elfelejtetem, hogy ide tettem. Bele szagoltam, de sajnos már nem volt rajta az illata. A gépemet bekapcsolva felmentem Twitterre ahol semmi érdekes nem volt. Gyorsan ki írtam, hogy ez a nap egy horror. Lefelé görgetve megláttam egy nevet 3 perce volt az utolsó twittje reméltem még fent és tudok vele beszélni. Éppen rá akartam írni, de beelőzött.
@NiallOfficial: Mi történt?:O
@Lizzi_Mayer: Tudnánk találkozni? Akkor elmondom és vissza adom a pólód. :)
@NiallOfficial: Persze 1 óra múlva Nando's?:) Várj oda beengednek?:O 
@Lizzi_Mayer: Ha-ha-ha röhög a vakbelem...:) De jó lesz akkor egy óra múlva. Szia!
@NiallOfficial: Az enyém is :) Akkor ott találkozunk Szia! :)
Mosolyogva hajtottam le a laptopom tetejét és át mentem Norához.
-Hogy bírod?-kérdeztem és ledőltem mellé az ágyra. Úgy hogy a fejünk lelógott az ágy másik oldalán.
-Talán jobban mint te.-nyögte ki.
-Sajnálom!-mondtam szomorún.
-Mit?-kérdezte és egy mosoly került a szája sarkába.
-Hogy nem maradhatsz én pedig igen.-válaszoltam.
-Hülye vagy!-vágta rá.-Tudod van egy olyan űrkorszaki találmány, hogy internet.-nevette el magát.
-Tudom, de akkor sem foglak látni.-mondtam és a könnyeimet próbáltam vissza tartani.
-Ahj, 1 és fél év múlva úgy is együtt megyünk egyetemre itt.-mondta már felülve és engem is felhúzott-Ide figyelj, ha sírni mersz én nem tudom mit kezdek veled!-rázott meg. Talán így tényleg jobb volt. Csak 1 és fél évet kell kibírnom nélküle. Nem lesz nehéz gondoltam magamban. A könnyeimet sikerült vissza tartanom.
-Na akkor megyünk medencézni?-kérdezte néhány perc múlva.
-Sajnálom nem tudok.-jutott eszembe.
-Mert?-nézett rám nagy szemekkel.
-Niallel találkozok.-mondtam mire egy hatalmas mosolyt kaptam, és majd nem elsikította magát.
-Randiztok és mikor akartad elmondani?-kérdezte és csipőrre tette a kezét.
-Ez nem randi!-vágtam rá-Csak vissza viszem neki a pólóját.
-Aha, de ha reggel nem talállak itt akkor tudom mit csináltatok.-kezdet el vigyorogni perverzül.
-Hülye az unokatesóm legjobb haverja. Meg amúgy is csak haver.-mondta és felkelte az ágyról.
-Még!-mondta és ő is követte a mozdulataimat.
-Haver és semmi több!-jelentettem ki-De most szerinted ebbe menjek vagy öltözzek át?-mutattam a ruhámra. Nora megfogta a kezem és át húzott a szobámba, ahol beletúrt a bőröndömbe és előhúzott egy barna cső farmer, egy Brooklynos pulcsit, a barna sálamat és a fekete conversemet. Amit egy kiadós zuhany után magamra húztam.
-Hol találkoztok?-kérdezte izgatottan.
-Nando's-mondtam mosolyogva.
-Imádkozz, hogy az a csaj nem legyen ott.-nevette el magát és lehuppant az ágyra.
-Nem probléma.-legyintettem Niall pólóját beletettem a táskámba és Nora elé léptem.
-Kész vagyok!-jelentettem be-Én akkor megyek is.-mosolyogtam.
-Gyönyörű vagy. De gyere haza időben.-ölelt át.
-Igenis anyu!-mondta és kiléptem az ajtón. A lift szerencsére gyorsan felért. Csak én mentem vele. Lent csak néhány ember lézengett.
-Szia szépségem!-szólt utánam valaki. Hátra néztem és megláttam Adamet amit egy sörösüveg társaságában ül a kanapén.
-Szia!-léptem mellé mosolyogva-Hányadik?-mutattam az üvegre.
-Fuuu passz az 5dik után már nem számoltam.-mondta és meghúzta az üveg tartalmát.
-Hát akkor további jó ivászatot, de lépek mert már így is késésben vagyok.-mondtam és elindultam kifelé. Amint kiértem erős szóritást éreztem az alkaromon ami visszahúzott Adammel találtam magam szemben.
-Elkések-suttogtam és próbáltam magam kiszabadítani a szóratásából.
-Nem érdekel.-mormolta és a falnak nyomott a nyak kezdte behinteni apró csókokkal.
-Engedj  el!-kiáltottam rá. De nem engedett próbálkoztam, hogy megrúgom ott ahol legjobban fáj neki, de nem tudtam mert pont úgy állt, hogy nem értem el. Ajkai egyre felfelé haladtak rajtam az utolsó apró csókot már a szám szélére adta mikor megállt. Csak a fejemet tudtam mozgatni a kezeimet lefogta még eltolni sem tudtam magamtól.
-Ha tudnád mióta várok erre.-mondta a szeme elsötétült a vágytól. A kezeimet a fejem fölé emelte, ahol az egyik kezével át fogta őket a másikkal végig simította az arcom vonalát. Szemebe könnyek gyűltek amiket megpróbáltam kipislogni. Részeg volt nem tudja mit csinál.
-Enged el!-kiáltottam hisztérikás hangon. Erre megfogta az arcom, hogy n tudjam elfordítani és megcsókolt. Éreztem rajta az  alkohol mámorító ízét. Nem akartam ezt azt akartam szálljon le rólam. Régebben ezt a helyzetet kihasználtam volna, de most nem most van barátnője. Becsuktam a szemem és vártam mikor enged el. Mikor már nem éreztem magamon újra kinyitottam és felsikoltottam a látványtól. Adam a földön feküdt és vérző orrát fogta, és valakire nagyon csúnyán nézet. Ekkor megpillantottam a megmentőmet kék szemei aggodalmat sugároztak felém. Kezei ökölbe szorultak, szőke haja tökéletesen állt.
-Jól vagy?-kérdezte és a vállamra tette a kezét. Egy aprót bólintottam. Adam lassan felállt és közeledett felénk.
-Ha még egyszer meglátlak a közelében nem csak az orrodat töröm el.-nézet rá fenyegetve. Adam megállt és felnevetett.
-Rendben legyen a tiéd nekem úgyis van fent egy csajom akit letudok fektetni.-mondta és vissza ment.
-Ekkora egy bunkót.-nevette el magát-Biztos jól vagy?-kérdezte újra.
-Igen semmi bajom.-mondtam és mély levegőt vettem.
-Akkor miért sírsz?-törölte le egy könnycseppemet.
-Mert  nem ilyennek ismertem.-mondtam és sóhajtottam-Na, de akkor mehetünk?-kérdeztem már mosolyogva. Ő elnevette magát.
-Persze, ha jó lesz nálam?-mosolygott rám és elindultunk a kocsija felé. Nála akkor ott lesznek Harryék is és vele pont nem akarom megbeszélni a problémám.
-Nálad és a többiek?-kérdeztem mikor kinyitotta előttem az ajtót.
-Milyen többiek?-kérdezett vissza. De mielőtt válaszolhattam volna megkerülte az autót és beült.
-Tudod 4-en vannak az egyik göndör és a rokonom, akkor van a fekete hajú egoista-itt elnevette magát-akkor az aki zebrának öltözik, meg Liam.-mondtam mert szegényről most semmi nem jutott eszembe.
-Azt mondtam nálam nem azt, hogy nálunk.-mosolygott. Én csak megforgattam a szemem és kifelé néztem az ablakon mikor feljebb hangosította a rádiót. A hang ami beszélt ismerős volt.
-Ez nem...?-kezdtem el, de félbe szakított.
-Harry?!-nézet rám én bólintottam. 4 percet beszéltek vele utána pedig az egyik számukat kezdték játszani. Feljebb hangosította a rádiót és vele együtt énekelt.
-And let me kiss you...-énekelte teli torokból és rám nézett. Csak nevettem és amennyire tudtam elkezdtem énekelni a dalt.
-Tetszik ez a dalotok.-néztem rá mire egy perverz féloldalas mosolyt villantott.
-Ohh tényleg?-kérdezte olyan perverzes hangon. Amíg egy pillantásra levette a szemét az útról. Én pedig egy kuncogás kíséretében megráztam a fejem, és újra belemerültem a hatalmas házak csodálásába. Néhány perc múlva bekanyarodót egy mellék utcába és megállt a legutolsó ház előtt.
-Megérkeztünk.-mondta és leállította a motort. Kiszálltunk és elindultunk befelé az ajtóban még elő kereste a kulcsokat és kinyitotta. Amint meg láttam a nappalit tudtam itt a rajta kívül nem igen jár ide senki.
-Na milyen?-kérdezte, de már előttem állt.
-Tisztább!-vágtam rá. Mire lenevette magát.-Amúgy nagyon szép és látszik, hogy a fiúk nem jártak még itt.-tettem még hozzá.
-Igazából én sem nagyon járok ide, ez inkább a családomé mikor itt vannak.-mondta mire ledermedtem.-Nyugi, most nincsenek itt.-nyugtatott meg. Mire az eddig bent tartót levegőt kifújtam.-De most mond el mi a baj!-nézet rám kiskutya szemekkel aminek nem tudtam ellenállni. A konyhában leültünk a bár székekre és a Niall által vett Nando's-os kaját ettük, amit eddig nem is vettem észre nála. Elmeséltem neki az egész napomat és megértően bólogatott.
-Nálunk is lakhatsz!-vágta rá rögtön a lakás problémámra.
-NEM!-ellenkeztem-Nem fogok rajtatok élősködni.-tettem még hozzá.
-Nem élősködnél rajtunk, meg már amúgy is beszéltük, hogy kell a nő a háznál. Ami sem Elenorral, sem Danivel, sem Perrievel nem lehet megvalósítani.-mondta. Kérdőn néztem rá.-Tudod nekik is megvan a maguk kis élete Dani táncol, Parrienek a Little Mix, El pedig modell.-tette hozzá és kérlelően nézett rám. De én továbbra is a fejemet ráztam.-Nehéz eset vagy!-állapította meg.
-Tudom-válaszoltam hatalmas mosollyal-Te pedig nem adód fel könnyen ugye?-kérdeztem mire helyeslően bólintott. Király gondoltam magamban.
-Nem nézünk meg egy filmet?-kérdezte hirtelen.
-Felőlem-mondta és leugrottam a székről és hátra néztem, ahol meg láttam a mosogatni valót-Azokkal ott mi lesz?-mutattam az előbbi helyre, mikor betette a kukoricát pattogtatni.
-Majd holnap elintézi a mosogatógép.-vágta rá. Ja jó. Végül az egy filmből kettő lett. Nem volt jó ötlet először horrort nézni. A második film valami vígjáték volt, amit annyira untam, hogy elaludtam rajta. Utolsó emlékem, hogy valaki felemel és felvisz az emeletre az egyik szobába és letesz az ágyra, ahol végleg el alszom. 

2013. február 24., vasárnap

Díj *-*

Első Díj! *-*

Nagyon-nagyon szépen köszönöm Sziwija -nak. :) Huu nagyon köszönöm, hogy tetszik a blogom és, hogy ennyien olvassátok. Nem sokkára hozom az új részt- :) És még egyszer nagyon-nagyon köszönöm :)
Szeretlek titeket...:) <3 S ha lehetne akkor nagyon szépen kérlek titeket írjatok kommentet vagy nyomjatok véleménygombot :)


1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a KÉPET!
2.ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod!
4. Ezt egytől - egyik ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatód akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat!)
1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek?
Patrícia, Patti, Pate

2. Milyen dalon tudsz igazán sírni?
3. Félsz a sötétben?
Igen :$ De van kis lámpám :D

4. Szerelmes vagy valakibe?
Őőő nem igazán...

5. Mi volt eddig a legcikibb dolog, ami az életedben történt veled?
Egyszer majdnem felestem a buszra...

6. Gondolatban öltél már meg valakit?
Nem is egyszer...

7. Szerinted a péntek - 13 - a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent?
Nem tudom... Nekem azok is csak sima péntekek :)

8.  Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?
Kinek nincs?!

9. Hallgatsz olyan zenét, ami mások előtt cikinek tartasz? 
Ez egyszerű: NEM! 

10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?
Igen! Nagyon félek a tűktől...!

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?
Továbbra is két lábbal a földön járnék! :)

12. Szoktál álmodozni?
Persze... Így jöttek a blogok is :) 

13. Járnál Chace Crawforddal? 
Persze...:$ :)

14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, nevek?
Kettő! Egy fiút, aki az apja nevét kapná, és egy kislányt, akit még nem tudom, hogy hívnának :)

15. Adni vagy kapni jobb?
Adni jobb, mint kapni! :)

16. Titkom:
Azok azért titkok, hogy titkok maradjanak :)

17. Bakancslista:
Nyelvvizsga
Világ köröli út 
Los Angalesben napozni a tenger parton:)
Londonba költözni 
Meg találni az igaz Szerelmet...:) :$

A díjat pedig nekik küldöm:



2013. február 19., kedd

5. rész

Hali! Meghoztam az új részt remélem tetszeni fog. Jó olvasást! :) Komizatok és nyomjatok vélemény gombot. :)


-Lizzi, Lizzi-suttogta Nora reggel.-Ideje fel kelni.-kezdett el ugrálni az ágyamon.
-5 perc!-húztam a fejemre a takarót.
-Igen csak annyid van, hogy felöltözz.-mondta és rám ugrott. Ez által én rögtön felpattantam.
-Idióta az a hasam, és nem szabad többet enned.-fájdítottam ott ahol érte a becsapódás.
-Tudtam, hogy mindig erre vártál, de miért nem ehetek többet?-kérdezte hülye fejet vágva.
-Azért édesem mert olyan nehéz vagy, mint egy...-gondolkodtam el és kászálódtam ki az ágyból. Nora rögtön elém ugrott.
-Na milyen nehéz vagyok?-kérdezte és húzogatta a szemöldökét.  
-Elfogunk késni.-néztem a csuklómra.
-Ijj igaz. Siess az öltözéssel. És Lizzi nincs is órád.-mondta és kacsintott. Ez hülye gondoltam magamban. Felnyitottam a bőröndöm tetejét és kiszedtem belőle egy hosszú nadrágot, a kedvenc baglyos felsőm és a fekete vans cipőm. Megfésülködtem és feltettem egy kis alap sminket.
-Kész vagyok.-rontottam ki a szobából.
-Már éppen ideje. Akkor induljunk mert este se voltunk megbeszélésen.-indult meg Nora az ajtó felé.
-Na mióta vagy ilyen-kezdtem el a kezemmel körözni körülötte.-ilyen.
-Milyen?-nézett rám furán.-Ja vékony már régóta.-röhögte el magát. Én egy gyilkos pillantást szegeztem felé, de még mindig nevetett a saját poénján.
-Ja, hogy most kellett volna nevetni.-mondtam amitől rögtön abba hagyta a nevetést. Én pedig egy győztes mosollyal mentem ki a szobából.
-A mobilod nálam van.-nyomta a kezembe a rég nem látott készüléket.
-Jaj kicsim úgy hiányoztál.-öleltem magamhoz. Viszonylag gyorsan leértünk a társalgóba. Je gyors volt a lift. Rajtunk kívül már mindenki ott volt, szokás szerint.
-Lizzi, Nora tegnap későn értettek vissza! Mi történt?-kérdezte aggódóan a tanár. Nora rám nézett és próbálta  vissza tartani a nevetést.
-Ööö...az úgy volt, hogy a haza jutással voltak kisebb nagyobb problémák.-próbáltam komoly arc kifejezéssel mondani.
-Meg tudhatnám mégis miféle problémák adódtak?-kérdezte a tanár miközben végig nézett rajtunk.
-Tudja Lizzi megismerkedett az unokatesójával és az idióta haverjaival, akik tükör imádó, teknős bolond, répa evő, tankolni elfelejtő nagyon jó fej fél idióták.-mondta Nora én pedig helyeseltem, hogy így van.
-Igaz ez?-fordult felém olyan "ígynemvertekáttaknyoskölykök" arc kifejezésről.
-Teljes mértékben!-bólogattam. És leültünk az egyik kanapéra.
-Rendben akkor majd valaki felhomályosítja önöket.-mondta.-Akkor a mai terv város nézés, 1 óráig utána a belvárosban kapnak másfél órát. Aztán vissza jövünk ide, itt 11kor van lámpa oltás. Értve vagyok?-kérdezte ironikusan.-Kérdés?-erre mindenki keze a magasban volt.
-A szállodából ellehet menni?-kérdezte Dina.
-Igen, de ha kimentek akkor 7re mindenki visszajön.-mondta szigorúan.-Na, de most indulás.-erre mindenki felállt és elindultunk a kijárat felé. Igaz, hogy már szeptember vége van, de a napsugarak még így is melegítették az arcomat. London utcái tele voltak emberekkel. Először is a Buchingham palotát  néztük meg és nagyon sokat sétáltunk. Mire a Trafalgar-térre értünk a lábaim annyira fájtak, hogy leakartak szakadni, az első lehetőségnél rögtön leültem és nem érdekelt, hogy az a föld volt. De nem csak én voltam így vele a fél osztályunk ott ült és hallgatta a tanárt amint magyarázza, hogy mikor és hol találkozunk.
-Rendben akkor másfél óra múlva itt találkozunk és senki ne menjen egyedül, legyen nálatok telefon.-hadarta  el már vagy huszadjára.
-Rendben megértettük nem lesz semmi baj. Ugye?-szóltam közbe mert már nagyon elakartam onnét tűnni és valamit enni.
-De tényleg ne legyen semmi galiba. Ja és ha kellenék hívjatok fel! Ugye mindenkinek meg van a számom?-kérdezte teljesen kétségbeesve. Most komolyan 17-18 évesek vagyunk nem kell félteni.
-Igen!-mondtuk szinkronba.
-Okéé nagyon vigyázatok magatokra!-kezdte újra.
-Tanár úr így soha az életben nem fogunk végezni,-kezdtem.-és mindenki ígéri, hogy nem fog bele esni a csatornába, nem ugrik fejest a szökőkútba és nem fog úszni a Temzében sem.-vágtam hülye fejet mire mindenki nevetni kezdett a tanár csak a fejét fogta és intett, hogy mehetünk. Norával gyorsan végig szakadtunk a téren, és röhögtünk egymáson mikor valamelyikünknek korogni kezdett a gyomra.
-Csak nem éhes vagy?-kérdeztem a hasamat fogva.
-Nem a gyomrom úgy döntött egy új zenét ír.-mondta ironikusan, de éreztem egy csipetnyi gúnyt a hangjában.
-Tényleg és mi lesz a címe?-kérdeztem.
-Ööö...ha nem találunk minél előbb valami normális kajáldát éhen hallok vagy megeszlek.-röhögött fel a saját poénján.
-Nem túl hosszú cím?-gondolkodtam el rajta. Mire egy "migyá'megöllek" pillantást vetett felém.
-Megvan!!!-kiáltott fel.
-Mi?-kérdeztem és automatikusan lenéztem a földre.
-Nem ott! Ott!!-mutatott előre. És igen megvolt a Nando's.-A húgom mondta, ha itt eszek mondjam meg milyen a kaja.
-Aszem' ha nincs a húgod még mindig ezt keresnénk.-mutattam az előttünk lévő épületre.
-Nem ha a húgom nem lenne akkor meg néztem volna a netten hol van ez!-mondta miközben leültünk az egyik asztalhoz.
-Várj, azt mondod, hogy a húgod át küldte netten?-kérdeztem nevetve.
-Nem, azt mondom a húgon egy London térképet adott ahol be vannak jelölve a One Direction kedvenc helyei.-jelentette ki.
-Wow! Egy London méretű térkép? Komoly? Nálad van? Hadd lássam!-kezdtem el faggatni. Mire megforgatta a szemeit és elő húzta a táskájából a térképet. Én hatalmas mosollyal vizsgáltam végig.-A húgod egy megszállót.-mondtam és teljesen ledöbbentem. A térképen egy csomó hely be volt karikázva és a fiúkról volt egy-egy kép minden mellett meg persze volt oda írva ilyen kis jegyzetek.
-Mondtam már, hogy fura húgod van?-érdeklődtem
-Igen aszem' már egypárszor igen.-gondolkodott.-Amúgy hol vannak a pincérek,-nézett körbe tanácstalanul. Pont abban a pillanatban állt meg előttünk egy magas, vékony fekete hajú nem épp barátságos arcot vágó lány.
-Üdv a Nando's-ban mit hozhatók?-kérdezte unottan. Reflex szerűen összecsaptam a térképet, de már túl későn ezt a lány gúnyos mosolyából vontam le. Nora gyorsan lediktálta a rendelést, de a lány még mindig gúnyos mosollyal nézet végig rajtunk.-Rendben azonnal hozom. Ja és nagyon kicsi az esélye, hogy találkozok velük.-nézett mélyen a szemembe, de a gúnyos mosoly még mindig ott ült a szája sarkában.
-Oh..tényleg fogadók mióta itt dolgozol te sem találkoztál velük pedig pont azért vagy itt.-viszonoztam én is a  tekintetét.
-Ilyen fejel nem mennék ki az utcára főleg nem Londonban.-kezdett el szidni.
-Tényleg? Néztél már tükörbe?-egy aprót bólintott.-És még nem tört össze?-csodálkoztam még mindig tartva a szemkontaktust.
-Meg öllek ribanc!-sziszegte.
-Ohh...tényleg hajrá neked nem lesz állásod.-mosolyogtam kedvesen. Erre felröhögött.
-Szánalmas vagy kislány!-bökött a szemével az asztalon heverő térképre.
-Nem én dolgozom a Nando's-ban csak azért, hogy találkozzak valamelyikkel, hogy sikítozva a nyakukba ugorjak és ordibáljam 'Vegyél feleségül úgy szeretlek!'.-utánoztam azt a csajt akit egyszer Nora húga mutatott. A csaj lesütötte a szemeit és kínos mosollyal ment el az asztalunktól.
-Szia régi jó öreg Lizzi hiányoztál.-röhögött fel Nora.
-Azt hiszem nem ő lesz a legjobb barátnőm.-nevettem el magam én is.
-Ja és a számlát sem ő fogja állni.-szomorodót el Nora amin csak jót nevettem.
-Mi a nagy nevetgélés tárgya?-ült le mellénk Dina egyedül(?) intettem, hogy semmi érdekes.
-Az egyik csaj beszólt Lizzinek.-mondta Nora hatalmas mosollyal. Nem tudom, hogy ezen mi akkora szenzáció.
-Tényleg és sírt is a csaj?-nézet rám Dina érdeklődve.
-Kínos mosolyig jutottunk csak, de jön vissza.-mutattam a felénk közeledő fekete hajú lányra.
-Nesze.-tette le elénk a kaját hatalmas mosollyal, hogy messziről ne vegyenek észre semmit. Amint meg fordult az előttem lévő jegeskávéban "véletlen" meg akadt a keze ami rögtön rám borult.
-Idióta!-ugrottam fel azonnal.
-Uppsz!-tette a szája elé a kezét és elkezdet kuncogni.
-Esküszöm nem vagy normális.-vágtam a fejéhez és megfogtam Nora jegeskávéját és a csaj fejére öntöttem.-Van valami a hajadban.-pislogtam rá.
-Ribanc!-kiáltotta. A mellettünk lévő asztalnál a nő előtt eperturmix volt amit rögtön felkapott onnét.
-Úgysem mered.-néztem rá. Megvonta a vállát és rá öntötte a fejemre a turmixit. És ebben a pillanatban 2 ismerős alak lépet be a Nando's-ba. Amint megláttak lesokkoltan álltak az ajtóban. A csaj kihasználva a helyzetet amíg kitöröltem a szememből a turmixot eltűnt a pult mögött. A srácok pedig oda jöttek.
-Oké ilyet még nem láttam.-nevette el magát az én drága göndör rokonom.
-Azt elhiszem. Ííí eper íze van.-nyaltam meg a szám szélét. Mire elkezdtünk nevetni.
-Lizzi ez nagyon felnőttes viselkedés.-jött oda Dina-De a csajt kemény fából faragták.-mondta és indulni készült.
-Legközelebb bőgni fog.-mondtam elkötelezve.
-Remélem is szeretném bőgve látni.-húzta a száját gonosz mosolyra.-De most megyek és majd szólok a tanárnak, hogy vissza mentettek a szállodába. Sziasztok!-lépett le Dina. Mellőlem azt a tipikus fényképező hangot hallottam.
-Harry!-fordultam felé.-Mond, hogy nem fényképeztél.-néztem rá szúrósan.
-Én nem!-emelte fel a kezét védekezés képpen.
-Ő nem, de én igen.-szólalt meg Niall.
-Horan!-kiabáltam rá.-De most vegyetek vissza szállodába ahol levakarhatóm magamról ezt a valamit.-mutattam a ruhámra.
-Jó gyere el hozzánk.-indult meg Harry kifelé mi pedig utána amikor elénk állt a csaj és egy idősebb férfi.
-Elnézést kérünk az előbbi incidensért a számlát mi álljuk.-mondta a férfi.-És Zoe is bánja, hogy leöntött. Ugye?-lökte meg a mellette álló lányt.
-Ja nagyon.-intett unottan ő sem festett szebben nálam.
-Tessék nem hallottam?-kérdeztem vissza ezzel is idegesítve mire Harry megforgatta a szemeit.
-Sajnálom!-kiáltotta el magát.-Boldog vagy?-kérdezte már idegesen.
-Teljes mértékben.-feleltem.-de tudod mitől lennék még boldogabb?-kérdeztem vissza mire egy erős kezet éreztem a felkaromon.
-Azt nem tudom, hogy te mitől, de én attól ha most szépen velem jönnél és letakarítanád magad.-húzott kifelé.
-Oké legközelebb majd elmondom.-kiabáltam még vissza. Szerencsére Harryék nem parkoltak olyan messze csak kevés ember nézet utánam, elég vicces látvány lehettem talpig turmixban.
-Oké Lizzi, így nem ülsz be a kocsimba.-mondta és végig nézet rajtam.
-Aha, de elmondanád nekem észlény, hogy mégis mivel megyek el akkor hozzátok?-kérdeztem és közben hülye fejet vágtam.
-Taxi!-jelentette ki.-Niall veled megy.-mutatót a szőke haverjára.
-Na ne, már megint vele leszek összezárva.-mutattam rá én is szegény csak félénken állt kettőnk között.
-Lizzi csak csináld.-mondta, összefonta a kezeit maga előtt és összeszűkített szemekkel nézet rám. Tartottam a szemkontaktust.
-5 font Lizzire.-mondta Nora Niallnek aki bólintott és kezet  fogtak. Nem vagyok bunkó, de úgy gondoltam Nora legyen 5 fonttal szegényebb. Sóhajtottam.
-Rendben Horan gyere taxizunk.-húztam oda a szőke fiút, aki győzelem ittas mosollyal fordult vissza barátnőm felé. Ő csak egy szemforgatás kíséretébe a kezébe nyomta a pénzt, és duzzogva beült a kocsiba Harry pedig mellé. Niall fogott egy taxit és lediktálta a címet, elég gyorsan oda értünk. Az ajtó zárva volt Noráék még sehol sem voltak. Tuti meg álltak fagyizni. Amint az ajtót kinyitotta Niall azonnal egy hatalmas és gyönyörű nappali tárult elém. Hatalmas kanapé, plazma tv, xbox és egy nagy üveg ajtó ami mögött egy hatalmas kert volt medencével.
-Üdv a 1D rezidencián.-ugrott elém a szőkeség.-A közös fürdőt ott találod.-mutatott az egyik ajtóra. A közös fürdő szónál furán néztem rá.-Nem használjuk.-tette hozzá gyorsan. Elindultam a fürdő felé, de csak akkor jutott eszembe hogy nincs semmi ruhám.
-Horan!-kiabáltam utána pár másodperc múlva ott is termett előttem és kíváncsian fürkészett.-Szereznél nekem tiszta ruhát.-néztem rá aranyosan.
-Persze!-már indult is el, de még vissza fordult.-Amúgy azt hittem segítenem kell levetkőzni.-mondta perverz vigyorral az arcán. Én csak megforgattam a szemeim és vissza mentem a fürdőbe. Néhány percen belül Niall is oda ért a ruhákkal. Egy fehér Ramones-es pólót és egy terep mintás cicanacit. Levakartam magamról azt a ragadós valamit, a ruháimat bele tettem egy táskába majd kimosatom jel igével és felvettem a Niall által behozott ruhákat nem akarom tudni honnét van neki cicanacija. Kimentem a fürdőből, de még mindig csak mi ketten voltunk. A kanapén ült és valami zene csatornát bámult.
-Többiek?-kérdeztem.
-Liam Danivel táncpróbán, Zayn Perrievel úgy szintén próbán, Louis Ellel vásárolni talán, Harry meg Norával elmentek kajáért.-mondta és tekintetét lassan rám emelte.-Szeretem ha egy lány az én pólómban van.-mondta kaján vigyorral az arcán néhány percig rajtam tartotta a tekintetét utána elfordult én pedig megszagoltam a pólót ugyan azt a férfias illatot éreztem rajta az ő illatát. Mélyet szippantottam belőle, akaratom ellenére elmosolyodtam, és az illatát mélyen a tudatomba véstem. Néhány percig állhattam ott teljesen megbabonázva, mert csak arra figyeltem fel, hogy nyitódik az ajtó és Nora meg Harry lép be rajta kettő-kettő megpakolt táskával.
-Látom sikerült magadról levakarni a turmixot.-nevette el magát amint meg látott.
-Ne is mond a  hajamat vagy fél órán keresztül mostam.-mondtam elszörnyülködve. Mire Nora együtt érzően megölelt.
-Honnét van az a nadrág.-mutatót a Nialltől kapott cicanacira.
-Azt én is szeretném tudni.-fordultam a szőkeség felé. Aki jól megnézte-vagyis szeretném azt hinni-a nadrágot.
-Ezt még a volt barátnőmnek vettem, de nem volt esélyem oda adni mert szakított velem.-mondta és arcáról semmiféle érzelmet nem tudtam leolvasni, mint misem történt volna pakolt tovább. Harryre néztem, aki "nemtudommibajavan" fejet vágott. Az egész napot a srácoknál töltöttük, nagyon jól elvoltunk és persze jobban megismerkedtünk velük. Fél 7 körül kaptam egy SMS-t Dinától.
-Mi az?-kérdezték egyszerre.
-Nora mennünk kell.-húztam fel barátnőmet a kanapáról.
-Mert?-nézet rám nagy szemekkel.-Hisz még van fél óránk.
-Tudom, de Dina most írt, hogy Kelemen sürgősen beszélni akar mindenkivel.-mondtam és elindultam összeszedni a cuccomat. Nora és a fiúk már indulásra készen voltak csak én szerencsétlenkedtem.
-Szívi igyekeznél már.-sürgetett.
-Perc.-mondtam és a cipőmmel szenvedtem.-Kész vagyok!-jelentettem be.
-Végre-mondták egyszerre. Tőlem pedig egy szúrós pillantást kaptak. Beültünk a kocsiba és a szállodához hajtattunk.
-Köszi, majd még beszélünk.-csaptam be az ajtót, és húztam magam után Norát mert ő még mindig Harryvel beszélgetett. Siettünk befelé mert már vagy 10 SMS-t kaptam Dinától.  Már mindenki a társalgóban volt.
-Itt vagyunk?-kiáltottuk egyszerre.
-Örülök.-könnyebbült meg a tanár, és intett hogy üljünk le.-Na azért hívtalak titeket ide, hogy na ugye most minden szép és jó, de ugye csak azért lehettek itt mert a testvér iskolánk bebiztosította ezt nektek.  De az itt léteteket le rövidítették a 2 hónapot 3 hétre.-mondta mire mindenki tiltakozó kiabálásba kezdtünk.-De,-tette fel a kezét.-néhányan maradhatnak.-mi van? Ezt hogy érti, semmit sem értettem.-és az a néhány ember már ki is van választva.-fejezte be.
-De tanár úr mire?-kérdeztem kétsébeesve.
-Arra, hogy itt folytassák a tanulmányaikat.-jelentette be.
-Mi van?-kérdeztük egyszerre Norával és mindkettőnknek "leesett" az álla.
-Igen ezért vagyunk itt.-helyeseltek mellőlem.
-Ja jó tudni.-mosolyodtam.-és kik maradnak?-kérdeztem.
-Azt majd holnap megtudjátok, hogy legyen időtök lakást keresni.-na jó ez kezd egyre rosszabb lenni albérlet akkor kell munka is.-oké most mindenki menjen és holnap találkozunk.-küldött el minket.
-Hé Lizzi hallottam mi volt az étterembe.-szólt utánam Adam.-Ne feled holnap ott ebédelünk-röhögtek.
-Rendben már hiányzik a barátnőm.-szomorkodtam.
-Ok, 10 perc múlva medence?-kérdezte mi bólintottunk. Felsiettünk a szobába, hogy átöltözzünk. Nagy nehezen levettem magamról Niall pólóját, de csak is azért mert Nora azt mondta ha nem veszem le letépi rólam. A srácokkal nagyon sokat hülyéskedtünk, teljesen kimerültem. Egy gyors zuhany után befeküdtem az ágyamba és Niall pólóját a párnám alá tettem jó tudom, hogy gyerekes, de még rajta volt az illata. 

2013. február 10., vasárnap

4. rész

Hali meghoztam az új részt. :) nyomjatok vélemény gombot vagy komizatok, de feliratkozni is lehet :D Jó olvasást.! :D

Már egy ideje kocsikáztunk, de amikor elhajtott az autópálya feljáró mellett furán néztem rá.
-Nyugi erre közelebb van.-nyugtatót.
-De arra meg gyorsabb.-ellenkeztem. De ő csak egy olyan "bízbenneménjobbantudom" fejet vágott.
-Bocs, nem szóltam.-emeltem fel a kezem védekezés képpen. Erre egy helyeslő bólintással jutalmazott meg. Már vagy fél órája kocsikáztunk azon az útszakaszon. A fejem az üvegnek támasztottam és úgy csodáltam a tájat, ami gyönyörű volt. Az út mellett minden tele volt fával és virágokkal, a nap hétágra sütött a távolról közeledtek csak eső felhők, ami London környékén nem meglepő. Egyszer csak a kocsi le állt Niall pedig idegesen próbálta újra beindítani, de nem jött össze, ekkor a műszerfalra nézett és kínosan elröhögte magát.
-Mi történt?-kérdeztem mikor már a fejét verte a kormányba, érdekes látvány volt.
-Én azaz idióta elfelejtettem tankolni.-mondta és lassan rám emelte a tekintetét. 
-Tessék?-kerekedtek el a szemeim.-Ez most nem mondod komolyan ugye?-röhögtem fel kínosan én is.
-Sajnos ez halál komoly.-mondta és ráfeküdt a kormányra. 2 perc múlva elő vette a mobilját, hogy hívjon segítséget. 
-Fuu ennek a szarnak is most kellett lemerülnie.-dobta hátra idegesen a készüléket, ami hangos puffanással landolt a hátsó ülésen.-Add a telefonod.-nézet rám. Na igen itt jött a bibi a tervben nem volt nálam a mobilom.
-Ööö...ízé az...az úgy volt, hogy...ízé...-vakargattam kínosan a tarkóm. Ő pedig nagy szemekkel vizsgált, de mikor leesett neki mire akarok kilyukadni újra elkezdte verni a fejét a kormányba. 
-Ne már-emeltem fel a fejét.-te vagy a Niall Horan csinálj valamit ne csak ülj tétlenül és várd a sült galambot.-mondtam biztatóan és azt hiszem hatót mert erősen gondolkozóba esett.
-A kesztyű tartóban van egy térkép.-mutatta, én pedig elő kerestem.
-Várj most hol is vagyunk?-kezdtem el tanulmányozni a térképet.-De várj miért nem használunk GPS-t?-kérdeztem. Erre szúrós szemekkel nézet rám.
-Mert ahhoz kéne GPS-mondta és ő is elkezdte tanulmányozni a térképet.-Na akkor itt van nem messze egy benzinkút.-mutatott egy pontra.
-Idióta az kb. 100 km-re van.-mutattam én is arra a pontra.
-Ooh...-mondta szomorúan.-De nézd az közelebb van.-mutatót egy másik pontra.
-Igen az kb. 10 km csak.-mosolyogtam. 
-Még úgysem aludtam Motelben.-szedte össze a cuccait.
-Áááá...nem alszunk ott kérünk egy telefont és felhívjuk Harryt, hogy szerezzen nekünk benzint.-ismertettem vele is a tervemet, mire egy aprót bólintott. 
~...~
Már vagy 20 perce sétálhatunk mikor elkezdett csöpögni az eső.
-Ez most komoly?-tettük fel egyszerre a költői kérdést. És elkezdtünk rohanni szerencse, hogy már nem volt mesze a motel, de így is sikerült eláznunk. Mikor beértünk Niallel a recepciós pulthoz sétáltunk.
-Elnézést-szólt oda az újságot olvasó embernek, aki lassan ránk emelte a tekinteté. Juj ha egy sikátorban találkoznék vele biztos sikítva rohannék el. Kb. 2 foga volt elől.
-Miben segíthetek?-kérdezte unottan.
-Kölcsön kaphatnánk a telefonját?-kérdeztem, erre ő hangosan elkezdett röhögni Niallel értetlenül néztünk egymásra. 
-Akkor?-tért Niall a lényegre.
-Nincs mobilom.-mondta már komolyabban.
-Tessék?-hőköltem hátra.
-Anyám sóher nem fizette.-nyitotta ki újra az újságot.
-Kocsija van?-kérdezte Niall.
-Igen.-itt felcsillant a szemem.
-Kölcsön tudja adni?-kérdezte Niall hatalmas mosollyal.
-Persze ha beindítod akár a tiéd is lehet.-mondta flegmán. Én lesütöttem a szemem Niall pedig beleverte a fejét a pultba. 
-Vezetékes telefon.-jutott hirtelen eszembe.-Az csak van?-néztem a férfira aki gondolkodóba eset. És mögénk mutatott, ott volt egy nagyon régi tárcsázós telefon. Egy olyan "ezmostkomoly" fejel fordultam vissza, mire a pasas megvonta a vállát. 
-Legalább működik?-kérdeztem.  
-Jó kérdés rég nem volt használva.-mondta. Oda siettem, hogy felhívjam Norát, de a telefon süket volt. 
-Mi lehet ennél rosszabb!!-csaptam vissza helyére a telefont, és ekkor megdörrent az ég és elment az áram. 
-Most már tényleg ne szopassatok!-kiabáltam idegességemben.
-Egy nem dohányzó szobát kérünk két személyre.-mondta nyugodt hangon. A pasi a kezébe nyomot egy kulcsot és két gyertyát, amit meg gyújtót így indultunk el megkeresni a szobát. A folyosón a szőnyeg kék volt, és imitt-amott voltak rajta fura színű foltok. Ami vörös volt az remélem csak bor, mert ha nem sikítva futok ki ebből a leélt valamiből. Undorító volt egy börtöni szoba jobb ennél. Meg is volt szoba ahogy Niall kinyitotta az ajtót egy még jobban leélt és undorító szoba fogadott minket. Undorral az arcomon néztem körbe. 
-Fujj...-mondtam ki azt ami először jutott eszembe. 
-Nagyon is.-mondta ugyan olyan arc kifejezéssel.
-Itt kéne aludni, ennél még a börtön is jobban néz ki.-mondtam. Niall kérdőn nézet rám, de intettem hogy mindegy. Elindultam, hogy megnézem a fürdőt, hát nem csalódtam a kinézetén.
-Nem akarok itt lenni.-csaptam be az ajtót.
-Csak addig várj amíg lesz áram.-mondta és előszedte a mobilját. Kérdőn néztem rá.-Ha lesz áram feltudom tenni töltőre.-szedte elő azt is.
-És ez lent, hogy is mondjam miért nem jutott eszedbe?-kérdeztem elképedve.
-Mert nem akartam a pasasnak oda adni a telefonom.-mondta és elkezdett nézelődni a szobában.
-Elvesztettél valamit?-kérdeztem ironikusan. 
-Igen a szüzességem, de azt már régóta.-mondta nyugodtan. Oké ez olyan "hülye kérésre, hülye válasz" volt.
-Oké most komolyan?-néztem rá.
-Szerinted?-nem tudom mire gondol.-Egy konnektort keresek ahová bedughatóm ezt a szart.-mutatta fel a töltőt, és akkor leesett hogy tényleg, oké kérem a szőke hajfestéket. 
-És honnét veszed, hogy van itt konnektor?-néztem már a földön mászkáló fiúra.
-Van lámpa és azt valahová be kell dugni.-mondta nemes egyszerűséggel.-Na segítesz vagy nem?-kérdezte. 
-Persze minden álmom egy ilyen szemétdombon konnektort keresni.-mondtam ironikusan. 
-Haza akarsz jutni vagy itt szeretnéd tölteni az egész éjszakát?-kérdezte és megállt a keresésben. Nem volt kérdés mit válaszolok, letérdeltem az ágy másik oldalára és benéztem mögé. Niall egy óriási mosoly kíséretében folytatta a kutatást. 
-Meg van!-mondta.-Segíts kihúzni az ágyat.-mondta én pedig oda siettem. 
-Áááááááááá-sikítottam és fel ugrottam az ágyra.
-Mi az?-kérdezte rémültem 
-Póóók!-mondtam ijedten. Niall csak megforgatta a szemeit.
-Kapcsold fel a villanyt.-mutatót a kapcsoló felé, ami az ajtó mellett volt. Felmértem az ágy és a kapcsoló közti távolságot és mint akit puskából löktek ki ugrottam le az ágyról és szaladtam a kapcsoló felé, amint felkapcsoltam azzal a lendülettel ugrottam is vissza. Niall csak kikerekedett szemekkel nézte mit művelek.
-Wow.-csak ennyit tudott mondani én meg megvontam a vállam. A villany néhány perc múlva fel is kapcsolódott.
-Lö világosság.-mondtuk egyszerre. Vártunk még néhány percet mire a telefon bekapcsolódott.
-Azta csak 8 nem fogadott hívásom van.-nézte a mobilja kijelzőjét.
-Mire vársz?-sürgettem.
-Persze.-és már kezdte is keresni Harry számát, de akkor megszólalt a mobilja.-Haló!-szólt bele.
-Hangosítsd ki!-tátogtam, mire egy aprót bólintott.
-Hol vagytok? Miért csak most veted fel azt a rohadt telefont? Mit csináltatók? Lizzi veled van?-hadarta el Harry egy szuszra nem éppen nyugodt hangnemben.
-Nyugi egy szar motelban vagyunk. Mert lemerült. Konnektort kerestünk, hogy feltegyem töltőre. És igen itt van.-mondta Niall nyugodtabban.
-Mi a faszt kerestek ti egy motelben?-jött az újabb kérdés.
-Mert Niall azaz idióta elfelejtett tankolni.-mondtam.
-Komoly? Nem csalódtunk benned. Idióta vagy haver!-jöttek a szidások szegény Niallre. 
-Igen úgy beszéltek mintha ti nem letettek volna ilyen helyzetben igaz Zayn?-kérdezte.
-Én meg sem szólaltam.-mondta Zayn védekezően.-Meg amúgy is én azt a helyzetet ki használtam.-mondta bár nem láttam éreztem a hangján, hogy mosolyog.
-Jaja de Perrie milyen ideges volt.-röhögte el magát Niall.
-Ki az a Perrie?-kérdeztük egyszerre Norával.
-A barátnője.-mondta Liam. Ja hogy neki az is van. 
-Ismeritek a Little Mixet?-kérdezte Zayn.
-Persze az egyik kedvenc bandánk.-vágtam rá.
-Na ő ott énekel.-mondta büszkén.
-Melyik csaj az?-kérdezte Nora.
-Akinek lila haja van.-vágta rá Niall.
-Az nagyon szép, Lizzinek is ő miatta lettek a lila tincsek.-mondta Nora.
-Jaja a kék meg a kék hajú csaj miatt lett.-mondtam. 
-Jade?-kérdezték egyszerre.
-Igen-mondtam.-De tudjátok minek örülnék?-kérdeztem mert eszembe jutott hol is vagyunk.
-Minek?-kérdezték a vonal másik végéről.
-Mondjuk annak ha végre eljönnétek értünk.-kiabáltam.
-Ja persze fél óra és ott vagyunk.-mondta Harry. 
-Hozzatok benzint.-kiabálta Niall is.
-Rendben.-mondták és letették. 
-De hé tudják hol vagyunk?-kérdeztem.
-Aha még ezt az utat Harry mutatta tudja, hogy én általában erre megyek vissza Londonba.-mondta és vissza tolta az ágyat a helyére. 
-Akkor tűnjünk el innét.-mondtam és indultam ki az ajtón. Niall elintézte a szobát, amíg vártuk Harryéket. Akik pontosan fél óra múlva dudáltak.
-Hol van Louis és Zayn és a kocsim?-kérdezte Harryt mikor kiszálltak. Én rögtön Nora nyakába ugrottam.
-A kocsid nem sokára itt Louisék hozzák.-mondta Harry.-De milyen volt itt tölteni a fél éjszakát?-tért a lényegre egy kaján mosoly kíséretében.
-Szörnyű, undorító és vannak bent pókok.-mondtam undorral az arcomon. Kérdőn néztek rám.
-Pók iszonyom van.-jelentettem be.
-Ohh, hogy nem bírod a kis pókocskákat pedig olyan cukik nekem van otthon egy.-piszkált Harry és elröhögte magát.
-Nagyon vicces. Ha-ha-ha.-nevettem el magam ironikusan. Eközben Louisék is ide értek. 
-Nyugi van Louis is fél tőlük.-mondták nevetve.
-Mitől félek?-kérdezte az említett.
-Pók.-nyögte ki Harry és komolyan nézet barátjára. Akinek néhány pillanat alatt eltorzult az arca.
-Pók? Öld meg, öld meg.-visította lányos hangon és elkezdett ugrálni. A többiek pedig röhögtek rajta.
-Nyugi itt nincs pók csak szórakoztak veled.-nyugtattam a még mindig ugráló és visítozó Louist.
-Lizzi te megértesz engem.-ölelt át, de a tekintette még mindig rémült volt.
-Tudom min mész keresztül.-öleltem én is át. Igen tudtam engem is még a mai napig piszkálnak a pókokkal, nem vagyok ijedős típus, de azokkal ki lehet kergetni a világból is.
-Rendben gyerekek gyertek menjünk haza.-jött oda Harry. Mi pedig beszálltunk a kocsija hátsó ülésére. Most Zayn ment Niallel, de úgy döntött ő vezet így szegény Niall kénytelen volt az anyósülére ülni. Az út vissza Londonba zökkenő mentes volt. Igaz a szállodát már nehezebben találtuk meg, de Harrynek volt GPS-e. 
-Na holnapra mi a tervetek?-kérdezte Harry.
-Szerintem város nézés lesz este pedig medence.-néztem Norára aki helyeselt.
-Jó az estét mondjátok le és gyertek el hozzánk.-mondta és már írta is a címet egy kis papírra.
-Jó nekem nincs ellene kifogásom.-mondta Nora.
-Én is benne vagyok.
-De jó bemutatóm neked az én egyetlenem.-mondta Louis és hatalmas mosoly ült ki az arcára. Kérdőn néztem Harryre.
-Bemutatja neked a barátnőjét.-fordította Harry Louis mondandóját.
-Oké. Akkor ott lesz Perrie is?-kérdeztük egyszerre Norával.
-Igen lehet.-válaszolta.-Na akkor holnap erre a címre gyertek.-nyújtotta át a papírt. Elköszöntünk tőlük és felmentünk a szobába. Lezuhanyoztam és levágtam magam az ágyra.  

2013. február 6., szerda

3. rész

Hali! Meghoztam a harmadik részt :) ez hosszabb lett és már benne vannak a fiúk is :) Remélem tetszeni fog :)


Áhh..péntek végre. Az utolsó estém itthon, és utána 2 hónapig Londont fogom élvezni. A mai napom csak rohanásból állt elő szedtem az összes bőröndöt és utazótáskát, de még így sem fértem el. Ezért kellett vennem még egy nagyon nagy bőröndöt. Estére már vagy 6 teli bőrönd állt a nappaliban az egész szekrényemet be pakoltam. Ma a suliban a tanárok is megünnepelték, hogy 2 hónapig nem látnak minket-mindenki kapott tortát.-az órákon is inkább az úti tervet veséztük ki.
-Buckingham palota., -Big Ben, -London Eye , -Parlament, -Tower stb. stb. Egyszóval hosszú napjaink lesznek, de a vigasz egy gyönyörű szálloda amit a sulink testvér iskolája biztosít nekünk óriási medencével.
Az ágyban feküdve vártam, hogy elnyomjon az álom, de az sehogy sem akart jönni pedig nem is izgultam-jó kicsit a nagyiék miatt-, de már rengetegszer voltam külföldön. Olyan 2ig forgolódtam mikor végre sikerült elaludnom. 

Másnap
Már megint az ébresztőórám csörgésére riadtam, de most semmi kedvem nem volt vissza aludni. Hisz ma megyünk Londonba.  Ma reggel én keltettem Norát-cseppet sem örült neki-jót nevettem.
-Aha szívi fél óra múlva ott vagyok.-mondta álmos hangon.
-Oksi, de ha késel meghalsz!-fenyegettem.
-Aha, de még alszok.-tette volna le.
-Édesem, majd alszol miután meghaltál.-mondtam nevetve.
-Bagoly mondja verébnek...-csapta rám a telefont. Elmentem zuhanyozni azzal is kicsit felfrissítve magam aztán az előhagyott ruháimat gyorsan magamra rángattam. Lesiettem a lépcsőn már anyuék is fent voltak, így volt reggelim-nem szeretem magamnak csinálni-amit gyorsan meg is ettem. 
-Kicsim csak, hogy tud nagyon fogsz hiányozni.-ölelt meg apu és anyu is egyszerre.
-Tudom és még azt is, hogy ezt még van százszor elmondjátok.-másztak ki az ölelésükből. 
-Ja és remélem betartod azt amit ígértél.-kérdezte csak úgy mellékesen. 
-Persze, persze, hogy meggyőződj róla már most vasárnap elmegyek hozzájuk.-mondtam. Végül is a terv ez volt, hogy minél előd túl legyünk rajta. 
-Rendben és puszilom a nagyit.-mondta és rohant az ajtóhoz mert csengettek. Amint kinyitottam kis híján be eset rajta a fél álomba lévő Nora. 
-Szia!-rohantam oda.-De friss vagy ma reggel.-viccelődtem, mire egy szúrós pillantást kaptam. Totál megérte. 
-Lányok minden megvan?-kérdezte apu mikor vitte ki a bőröndöket a kocsiba.
-Igen tegnap este háromszor is ellenőriztem.-mondta Nora és a cuccaira mutatott. Csak egy bőrönd? Épp megakartam kérdezni, de apa engem nézet és eszembe jutott mire vár.
-Én még vissza szaladok és körülnézek.-kiáltottam és felrohantam a szobámba ahol nagy üresség fogadott rossz volt így látni. Egy ruha sem volt a padlón, se széken vagy az ágyon. A fürdőben sem voltak már cuccaim.
-Minden megvan.-mondta leérve, már csak rám vártak. 
-Nora a szüleid kint lesznek a reptéren?-kérdezte anyu.
-Igen, a többi cuccom náluk van.-mondta és elkezdte nyomkodni a telefonját.
-Akkor már értem mért csak egy bőrönd van nálad.-mondtam nagy mosollyal ő pedig bólogatott. Úgy 1 óra alatt értünk ki a reptére, ahol már ott voltak Nora szülei is és a cuccai is meglettek ő sem pakolt nálam kevesebbet. Amint becsekkoltunk meg is találtuk a többieket és az ofőt, aki végig magyarázott valamit. 7ig ott ácsorogtunk a váróban mikor meg szólalt egy gépies női hang:
-Kedves utasaink kérem a Londoni gépre kezdjék meg a beszállást! 
Ezzel mindenki megindult a csomagokat leadtuk a szülőktől könnyes búcsút vettünk-már aki-és elkezdtünk felszállni a gépre. Ami pontban 7.30kor szállt fel. Norával egymás mellett ültünk, mikor a gép már a levegőben volt egymásra néztünk olyan 'akkor irány London' nézéssel. Olyan fél óráig néztem az alattunk lévő tájat és az út további részét végig aludtam. 
-Kedves utasaink kérem kapcsolják be öveiket megkezdjük a leszállást!
Hallottam meg ugyan azt a gépies hangot. Amikor kinyitottam a szemem láttam, hogy körülöttem mindenki nyugodtan ül a helyén csak a barátnőm hangos horkolása zavarta meg a képet. Elkezdtem rázogatni mire ő felijedt.
-Nem horkoltam!-kiáltotta ijedten, mire mindenki minket nézet én pedig szakadtam a röhögéstől.
-Nem Nora tényleg nem horkoltál.-vágta hozzá Ricsi gúnyosan. Nora pedig értetlenkedve nézet rám, de csak legyintettem mert még mindig röhögtem.  Néhány perc múlva már landolt is a gép és amint a csomagokat is megkaptuk egy hatalmas piros buszra szálltunk ami a szállodához vitt minket.
London nyüzsgő életét látva teljesen elfogott a kíváncsiság mely az ismeretlen iránt hajtott 2 hónapom lesz felfedezni az egész város, minden egyes kis négyzetméterét meg akarom ismerni. Maga az egész város vonzott azok a gyönyörű helyek és minden ami itt van. Amit leszálltunk a buszról egy hatalmas és gyönyörű szálloda előtt találtam magam. 
-Remélem valami városra néző szobát kapunk.-reménykedett Nora amit beléptünk az épületbe.
-Hatalmas nagy erkéllyel ugye?-néztem rá mire vadul bólogatni kezdett.
-Gyerekek gyertek ide.-szólt az ofő a recepció elől.-Rendben.-köszörülte meg a torkát.-a szobák két ágyasak ti döntitek el kivel akartok aludni, fiú lány páros nem lehet.-nézett Dinára és Ádámra.-a mai nap és a holnapi nap is pihenő nap. A szállodát csak engedéllyel hagyhatjátok el, de a ma nem szeretném ha lelépnétek, szóval ma ne menjetek sehová. Értve vagyok?-nézet körbe, mindenki bólintott.-Reméltem is. A szóba kulcsok itt vannak kettesével elvesztek egyet. Ja és srácok itt mások is vannak, ne zajongjatok nagyon. Jó szórakozást!-mondta és engedte, hogy a kulcsokért menjünk. Mi Norával egy 5ik emeleti szobát kaptunk, ami a városra nézett és hatalmas erkélye volt. Két szoba volt még, amit egy ajtó választott el és mindegyikben egy-egy hatalmas francia ágy, volt még egy kisebb konyha szerűség és egy hatalmas fürdő.  Felhívtam anyut, hogy élek meg ilyenek amit letettem azonnal megrohamoztam a fürdött, jó volt végre frissnek lenni. Amint ki léptem a fürdőből Nora bikiniben állt előttem kérdőn néztem rá.
-Akkor megyünk felavatni a medencét vagy nem?-kérdezte.
-Persze csak én is felveszem a bikinit.-mondtam és elkezdtem felkutatni az egyik bőröndöt. Amint meglett hamar magasra kaptam és indultunk a medencéhez ami a földszinten volt. Amikor beléptünk egy hatalmas medence látványa tárult elénk, ahol csak mi voltunk ketten. 
-Mit szólsz egy bombához?-fordultam Norához.
-Benne vagyok.-mondta hatalmas mosollyal a törülközőket az egyik napágyra tettük és elkezdtünk futni a medence felé, amibe egy hatalmas bombát ugrottunk. Kiélveztük, hogy csak ketten vagyunk, de olyan fél óra múlva megérkeztek a többiek is és velük hülyültünk. Este hulla fáradtan estünk be az ágyba és rögtön el is aludtunk.

Másnap
Olyan 10 körül kelhetünk a nap már beragyogott az ablakon kis híján ki égetve a pupillám. A szobaszerviztől rendeltünk reggelit amíg azt vártuk elmentem zuhanyozni. De mire végeztem Nora jó ízűen falatozott a zsúrkocsiról.
-Hé, nekem is hagyhatnál.-szóltam rá. Mire ő teli szájal bólogatott. Hamar fel öltöztem és meg ettem Nora maradékát. Délre mindketten elkészültünk.
-Akkor mehetünk Holmes Chapel-ba?-kérdezte.
-Persze készen állok.-mondtam magabiztosa.-Nem viszek táskát elteszed a mobilom?-nyújtottam Nora felé aki eltette a többi holmi mellé. Szóltunk az ofőnek, de megnyugtatott hogy tud mindenről nyugodtan menjünk. Oké gondoltam. Taxival kimentünk az állomásra és megkerestük azt a vágányt ahonnét indul a vonat. Vagyis én kerestem Nora csak jött mert nem tudott ki igazodni egyedül elveszne. 
-Áhh...megvan!-mutattam az 5ös vágány fele.
-De jó hogy velem vagy tuti egyedül eltévednék.-mondta hálásan.
-Nyugi az otthonin eltévedek itt meg nem mi van velem?-kérdeztem.
-Nem tudom, de ez nekem is fura.-rázta a fejét. Mivel a jegyeket már megvettük így felszálltunk és kerestünk valami elfogadható helyet, ahonnét jól kilátunk majd. Az egész utat végig röhögtük kicsit sem unatkoztunk. 1 és fél óra utazás után ott is voltunk.
-Nem volt ez olyan vészes.-nyújtózkodott Nora.
-A neheze még csak most jön.-mutattam a felénk igyekező nőre vagyis a nagyira.-Angolul beszélj.-néztem Norára aki bólintott.
-Lizzi édesem, de régen láttalak.-ért oda a nagyi és ölelt meg.
-Én is régen láttalak, hogy vagy?-kérdeztem 
-Köszönöm jól, te?-ölelt még mindig
-Élek!-válaszoltam.-Nagyi ő itt a legjobb barátnőm Nora.-mutattam a mellettem álló lányra.
-Jó napot! Nora Bencz vagyok.-nyújtotta a kezét.
-Szia! Elizabeth Cox vagyok.-fogtak kezet.-Gyertek lányok, mert a vendégeink nagyon kíváncsiak már rátok.-invitált minket a kocsi felé.
-Vendégek rajtunk kívül?-kérdeztem.
-Igen az unokatestvéred és a barátai vannak nálunk.-mondta és elindította a kocsit.
-Ohh...hogy ő. Hogy is hívják?-kérdeztem.
-Jaa tényleg anyád nem igazán mesélt  rokonokról.-mondta én pedig a fejemet ráztam.
-Harry és a barátai vannak még nálunk mert Ann fent volt Londonba és őt hozták haza.-mondta.
-Ahaa..és ki az az Ann?-kérdetem.
-Ő Harry anyukája, de ő csak látogatóba ment Harryékhez.-magyarázta.
-És ő hány éves?-érdeklődtem.
-19.-mondta. Azta nem sokkal idősebb nálam a gyerek és Londonban lakik, de jól megy egyeseknek gondoltam magamban, de ahogy elnéztem Nora is erre gondolt.
-Itt is vagyunk.-állt meg a kocsival egy hatalmas ház kocsi feljáróján ami előtt ezen kívül még egy Audi és egy hatalmas fekete Range Rover állt. Kiszálltunk egy kicsit elbambultam az egész környék elbűvölő volt, az ajtó előtt meghátráltam amit a nagyi is észrevett.
-Csak bátran nem harapunk.-mondta viccesen és kinyitotta az ajtót előttünk. -Srácok megjöttünk.-kiabálta el magát erre hangos láb dobogások hallatszottak az emeletről és szerintem a nappali felől. Körül néztem a ház belül még szebb volt mint kívülről, amikor már nem hallottam a láb dobogásokat előre néztem és 5 kíváncsi szempárral találtam szembe magam. Őket már valahol láttam Norára néztem aki összeszűkített szemmel nézte őket. 
-Ha a húgom tudná kik állnak előttem.-szólalt meg végül, mire nekem is le esett kik ők.
-Nos akkor én hagylak is titeket megismerkedni.-mondta nagyi és eltűnt segély kérően néztem utána.-Ja és érezzétek otthon magatokat.-kiabált vissza.
-Jó itt csak nekem van hangom.-mondta Nora.-Sziasztok Nora Bencz vagyok a húgom óriási rajongotok.-nézett az öt fiúra, akik vissza tértek közénk és rám néztek.
-Én pedig Lizzi Mayer a rokon nem tudom melyikőtöknek.-intettem.
-Sziasztok Louis Tomlinson vagyok.-intett a barna hajú csíkos pólós. Nekem is van egy hasonló pólóm. 
-Liam Payne vagyok.-fogott velünk kezet a másik barna hajú, de neki valamivel rövidebb volt.
-Zayn Malik. Sziasztok!-intett hatalmas mosollyal a fekete hajú. Itt Nora meg fogta a kezem ami nála csak annyit jelent, hogy 'milyen helyes ahww...'
-Niall Horan vagyok, de mingyá' éhen hallok 1 perc és itt vagyok.-rohant el a szőke. Mi csak néztünk után a többiek pedig szakadtak a röhögéstől. Már csak a göndör maradt gondolom ő lesz Harry.
-Sziasztok Harry Styles vagyok és nekem vagy a rokonom.-mondta hatalmas mosollyal.-Jó tudni, hogy ilyen gyönyörű rokonom van.-mondta egy pimasz mosoly kíséretében.
-Ohh...ő köszönöm.-mondtam teljesen nyugodtan. Mire mindegyik furán nézet rám, mintha űrlény lennék.
-Most mi van?-kérdeztem körbe nézve. 
-Wow..az első lány aki nem pirult el Harry bókja után, ilyet is látni.-csodálkoztak.
-Áhh..Lizzit ilyennel nem lehet zavarba hozni.-legyintett Nora.
-Akkor mivel lehet szépségem?-karolta át a vállam Harry. 
-Ilyen gyenge próbálkozásokkal egyáltalán nem.-szedtem le a kezét a vállamról.-Valaki meg mondanál hol a konyha?-néztem körbe segély kérően.
-Menj egyenesen és ha meg látod Niallt jó helyen jársz.-mutatta az utat Liam aszem'.
-Köszi. Nora?-néztem barátnőmre aki megrázta a fejét. Amit sikeresen megtaláltam a konyhát nem volt nehéz az alsó szint legnagyobb helysége végül is. Egy alakot láttam aki nyakik benne van a hűtőben gondolom Niall lesz az.
-Mit hagytál el?-kérdeztem.
-Az egyik szendvicsemet nem találom.-mászott ki szomorúan a hűtőből. 
-Had nézem.-mentem oda segíteni a kis szőkének. Ahogy benéztem a hűtőbe rögtön "kiszúrta" a szemem egy szendvics.-Ezt kerested?-emeltem fel a szemei rögtön csillogni kezdtek. 
-Igen köszönöm egy angyal vagy!-ölelt meg. 
-Nincs mit!-hámozta le magamról a kezeit.-Igen angyal vagyok szárnyak nélkül.-kacsintottam. Mire kitört belőle a nevetés.
-Amúgy nem Harryvel kéne beszélgetned?-kérdezte és elő húzott egy üveg vizet a hűtőből.
-Valójában inni jöttem ki.-mondtam és a szekrényeket néztem "vajon melyikben lehet pohár?" kérdeztem magamtól.
-Felül jobb oldalt.-bökött az egyikre.
-Köszi.-mosolyogtam rá. De mikor elindultam ő gyorsabb volt vett le egy poharat magának is meg nekem is és öntött innivalót. 
-Újra köszönöm.-vettem el a felém tartót poharat.
-Nincs mit! Tudod Harry már nagyon sokat beszélt rólad.-mondta mire én félrenyeltem. Ő ismert engem én miért nem emlékszem rá.
-Tényleg? Biztosan jó storyai lehetek rólam.-mondtam két köhögés között. 
-Főleg pisis storyai voltak amin jót nevetünk.-mondta és féloldalas mosolyra húzta a száját. 
-Az nem lehet.-tiltakoztam.
-Mert?
-Én soha, de soha nem pisiltem be.-mondtam dicsekvően.
-Még kicsinek sem?-kérdezte ugyan olyan pimasz mosollyal. 
-Még annak sem.-emeltem fel a fejem, hogy a szemébe tudjak nézni. Igen ez nem volt valami jó ötlet mert rögtön elvesztem ragyogó kék szemeiben. Ő is engem nézett. 
-Szépek a szemeid.-hallottam meg néhány perc múlva lágy hangját.
-Köszönöm, a tieid is is.-és éreztem, hogy elönt a pír. Igen neki sikerült zavarba hozni. 1:0.
-Már sokan mondták.-mosolyod el. 
-Ohh...gondolom sok lány mondta már.-jegyeztem meg gúnyosan 
-Hát ami azt illeti.-gondolkodót el.  Én pedig megböktem a hasát.
-Héé ez nem ér nem figyeltem.-háborodott fel. 
-Nem értem miről beszélsz.-tetetem az ártatlant.
-Gonosz!-fonta keresztbe a kezeit a mellkasa előtt. Mire én elröhögtem magam és-kivételes módon-megöleltem a duzzogó szőkét. 
-Lizzi belefulladtál a hűtőbe?-hallottam meg Nora hangját, amit erre jönnek. Gyorsan elengedtem Niallt, aki kérdőn nézet rám.
-Érezd magad különlegesnek.-mondtam, mire egy hatalmas mosoly ült ki a szájára. 
-Mindig is annak éreztem magam.-bökött meg most ő mire egy szúrós pillantásban részesítettem. Még nagyon sokat beszélgetünk és nevettünk Harryék is nagyon jó fejek és a nagyiék is. Nem értem anya miért nem szeretett itt. Olyan este 7 körül készülődtünk, hogy indulunk a fiúk felajánlották hogy haza visznek, nem volt ellenünkre. 
-Sziasztok! Remélem még találkozunk.-búcsúztam el a nagyiéktól.
-Én is, jó utat.-intett. Mint kiderült az Audi Harryé, a Renge Rover pedig Niallé.
-Jó hogy két kocsival jöttünk.-pattant be az Audiba Zayn a többiek pedig követék.
-Na, nálam van még egy hely kijön velem?-kérdezte Harry, Nora rám nézett egy olyan "nem baj?" nézéssel én pedig intettem, hogy menjen nyugodtan.
-Akkor majd otthon találkozunk.-köszönt el Harry. Én pedig beszálltam Niall mellé.
-Már megint kettesbe.-jelent meg az arcán egy pimasz mosoly.
-Kuss Horan!-néztem rá szúrósan, és lassan elindultunk...

2013. február 4., hétfő

2. rész

Halli! Már meg is hoztam a második részt.:) Remélem tetszeni fog :) 


Életem eddigi leghosszabb 22 napját éltem át-igen számoltam-a suliban a legrosszabb jegyem hármas volt az is matekból. Senkinek nem volt rám panasza Norával is jól nevelten viselkedtünk emberek előtt, de mikor ketten voltunk muszáj volt hülyülnünk, de arról anyuék nem tudnak. Sajnos Norát is csak úgy engedték, ha normálisan viselkedik, neki ez nehezebb volt a húga végig piszkálta és még vissza sem szólhatott neki. Ádám és Dina nagyon elvoltak együtt, ami mindig hányingert keltett bennem utáltam, hogy boldogok-jó ez gonosz-de nekem kéne Ádám mellett lennem nem neki. És akkor még Londonban is őket és az enyelgésüket kell majd néznem. Fújj. Megpróbáltam magam túl tenni rajta, de még vannak olyan éjszakák mikor sírva alszom el. Akkor ismételgetem magamnak azt amivel Nora észhez térit: Ki vagy te? Rád sem ismerek! De ha még egy könnycseppet ejtesz esküszöm nem állok jót magamért. Ilyen és még ilyesmikkel ordította le a fejem, de sajna igaza van én sem ismerek magamra. Csodával határos módon hatottak rám a szavai mert egyre kevesebbet gondolok rájuk és mikor ölelgetik egymást akkor sincs már hányingerem. 


Reggel az ébresztőórám vadul csörgött, mellette a telefonom is elkezdte játszani Justin Bieber egyik számát ezzel jelezve, hogy Nora hív.
-Mondjad!-szóltam a telefonba álmos hangon.
-Neked is jó reggelt! Mit veszel fel ma?-kérdezte fitten és cseppet sem álmosan.
-Öhh...azt ami legfelül van?-kérdeztem vissza.
-Rossz válasz!-mondta nekem pedig kikerekedtek a szemeim. 
-Most mi a baj ezzel az elképzeléssel?-szálltam ki az ágyamból a szekrény felé indultam. 
-Csak mert...dob pergést kérek..ma megyünk a repülőjegyekért.-mondta és bele sikított a telefonba olyan hangosan, hogy azt elkellet emelnem a fülemtől ha nem szerettem volna halláskárosodást szenvedni. 
-Ezért mért nem vehetem fel azt ami legfelül van?-értetlenkedtem. 
-Nehéz eset vagy.-sóhajtott.-10 perc és ott vagyok addig vegyél fel valami elfogadható ruhát.-mondta én meg elő halásztam a szaggatót felsőmet.-ja és az a szaggatott felső nem minősül annak.-mondta végszó ként és letette.
-Basszus ez olvas a gondolataimba.-mondta magamnak. Kezdek tőle félni. Az említett felsőt visszadobtam a szekrénybe és előszedtem a kék ujjatlanom amin egy maci volt egy hosszú szaggatott farmert és felvettem a kék converse cipőmet, még felkaptam a bőrdzsekimet és a táskám aztán rohantam le a lépcsőn. Anyuék szokás szerint nem voltak otthon, de a reggelim ki volt készítve ahogy a pénz is kajára. Épp hogy megreggeliztem már csöngettek is az ajtón. Kinyitottam az ajtót barátnőm alaposan végig mért. 
-Na látod ez már elfogadható.-ölelt meg.
-Az összes ruhám elfogadható.-vágtam vissza és táskával a hátamon indultunk el.
-Aha...gondolj csak a szaggatott felsőre.-nézet rám én pedig meg torpantam.-most meg mi van?-kérdezte és ő is megállt.
-Nem zártam be az ajtót.-futottam vissza, gyorsan bezártam Nora pedig jót szórakozott rajtam.
-Reggeli torna kipipálva.-nevetett még mindig mikor vissza értem.
-Ha-ha nagyon vicces.-néztem rá szúrós szemekkel. Egész úton a ruháimat veséztük ki. Belátom van néhány amitől meg kéne szabadulni. 
-Juj el ne feled, hogy 6ra ott kell lenni a reptéren a jegyekét.-mondta Nora mikor beléptünk a terembe.
-Heló szépségeim naa mikor mentek a jegyekért mert szívesen összefutnék veletek utána.-húzogatta a szemöldökét Ricsi. Mi pedig elnevettük magunkat. 
-Ricsi ez gyenge volt nagyon gyenge.-veregettem meg a vállát. 
-Akkor még dolgoznom kell a csajozós szövegemen.-ült vissza a helyére. Mi is leültünk.
-Szerinted fog felszedni angol csajokat?-kérdezte Nora Ricsire mutatva, aki nagyban jegyzetelt. 
-Őszintén?-bólogatott-Nem! Túl szerencsétlen hozzá.-jelentettem ki mire újra elnevettük magunkat. A mai nap nem volt annyira vészes nem feleltettek, nem írattak egyszóval megúsztuk. Haza egyedül sétáltam Nora sietett haza ezért nem várt meg még vettem magamnak egy kávét, amit hazáig meg is ittam. Mikor beértem a házba anyáék már otthon voltak. 
-Lizzi, de jó hogy jössz gyere ide.-kiabált ki anya a konyhából.
-Igen?-kérdeztem beérve.
-Apáddal beszéltünk és ebben a hónapban tényleg nem volt rád panasz. Ezért megengedjük, hogy elutazz Londonba.-mondta ki nagy nehezen. Én pedig valami ilyesmi fejet vágtam:
-Juj köszönöm.-ugrottam a nyakukba és még mindig ott volt az a levakarhatatlan mosoly. 
-De van két feltételünk.-mondta komoly arccal.
-Igen bármit legyen megteszem.-ugráltam még mindig.
-Az első minden nap felhívsz.-bólogattam megoldható.-a második pedig meglátogatod a nagyiéket.-mondta itt lehervadt a mosoly az arcomról azt sem tudom hol laknak. Utoljára 4 évesen láttam őket, ja nem mert valamikor videóchateltünk.
-A nagyiékat?-kérdeztem vissza-Ők hol is laknak?-vakargattam a tarkóm.
-Igen őket. Londontól nem olyan messze Holmes Chape-ban.-mondta. 
-Oké és én oda hogyan jutok el?-kérdeztem. Ott nem lesz kocsi és a taxi túl drága meg szerintem ők sem jönnek el értem.
-Vonat!-mondta anya halál nyugodtan. 
-Vonat? Én vonaton?-kerekedtek el a szemeim. Még az ittenin is eltévedek pedig ez sokkal kisebb mint a Londoni. 
-Igen! Mi a probléma vele?-kérdezte és szúrósan nézet rám.
-Semmi, semmi!-tettem fel a kezem védekezés képpen.-Felmentem a szobámba.-mondtam és indultam is felfelé. Amint beértem rá kerestem Holmes Chape-re nem olyan nagy talán nem tévedek el. Norát is felhívtam, hogy mehetek és megígértettem vele, hogy eljön velem a nagyiékhoz. Benne volt. Amint ezt is elintéztem levágtam magam az ágyamra és elaludtam. Olyan fél 5 körül keltem a telefonomra, már megint Nora nem hiszem el nem hagy aludni. 
-Muszáj mindig felkeltened?-szóltam bele. 
-Igen-válaszolta én pedig hátra hőköltem.-szívi ha én nem lennék képes lennél az egész napot átaludni abban a pihe-puha ágyikódban-mondta és a háttérből motor hangot hallottam.
-Hol vagy?-kérdeztem.
-2 perc múlva előtettek, és szeretném ha addigra már itt lennél.-mondta én pedig felpattantam, és rohantam le. Mikor leértem a lépcsőn duda hangot hallottam tudtam, hogy itt van. 
-Elmentem majd jövök.-kiabáltam el magam és rohantam a kocsihoz képes lenne itt hagyni. 
-Minden nálad van?-kérdezte én pedig végig kutattam magam minden meg volt, így bólintottam ő pedig elindult. Az út fel Pestig nem volt olyan hosszú 1 óra alatt fel is értünk. A reptéren gyorsan végeztünk nem volt semmi baj, még nem volt kedvünk haza menni, így elmentünk vásárolni Londonra. Vagy 5 táskával értem haza 8ra. Mikor beléptem a házba anyuék épp a nagyiékkal beszéltek skypon. Így nekem is kellett beszélni velük. Elmondták mennyire várják már, hogy lássanak és hogy kijönnek elénk az állomásra mert nem szeretnék ha eltévednénk. Fél 10 volt mire ágyba keveredtem, de akkor sem aludni hanem a gépezni  kezdtem ma még nem is voltam fent. Gyorsan át futottam a Twittert és a Facebookot nem volt semmi
érdekes,csak annyi amennyit eddig is tudtam mint pl.: az osztálytársaim nagyon várják Londont, Dina és Ádám nagyon szeretik egymást, meg ehhez hasonlók. UNALOM. Csupa nagy betűvel. De azért én is posztoltam: "Egy csodálatos nap csodálatos emlékekkel. Imádlak @Nora_Bencz" És akkor mára ennyi elég is gondoltam magamban és hagytam hogy az álom és a kimerültség lenyomjon.