3. rész

Hali! Meghoztam a harmadik részt :) ez hosszabb lett és már benne vannak a fiúk is :) Remélem tetszeni fog :)

Áhh..péntek végre. Az utolsó estém itthon, és utána 2 hónapig Londont fogom élvezni. A mai napom csak rohanásból állt elő szedtem az összes bőröndöt és utazótáskát, de még így sem fértem el. Ezért kellett vennem még egy nagyon nagy bőröndöt. Estére már vagy 6 teli bőrönd állt a nappaliban az egész szekrényemet be pakoltam. Ma a suliban a tanárok is megünnepelték, hogy 2 hónapig nem látnak minket-mindenki kapott tortát.-az órákon is inkább az úti tervet veséztük ki.

-Buckingham palota., -Big Ben, -London Eye , -Parlament, -Tower stb. stb. Egyszóval hosszú napjaink lesznek, de a vigasz egy gyönyörű szálloda amit a sulink testvér iskolája biztosít nekünk óriási medencével.

Az ágyban feküdve vártam, hogy elnyomjon az álom, de az sehogy sem akart jönni pedig nem is izgultam-jó kicsit a nagyiék miatt-, de már rengetegszer voltam külföldön. Olyan 2ig forgolódtam mikor végre sikerült elaludnom. 

Másnap

Már megint az ébresztőórám csörgésére riadtam, de most semmi kedvem nem volt vissza aludni. Hisz ma megyünk Londonba.  Ma reggel én keltettem Norát-cseppet sem örült neki-jót nevettem.

-Aha szívi fél óra múlva ott vagyok.-mondta álmos hangon.

-Oksi, de ha késel meghalsz!-fenyegettem.

-Aha, de még alszok.-tette volna le.

-Édesem, majd alszol miután meghaltál.-mondtam nevetve.

-Bagoly mondja verébnek...-csapta rám a telefont. Elmentem zuhanyozni azzal is kicsit felfrissítve magam aztán az előhagyott ruháimat gyorsan magamra rángattam. Lesiettem a lépcsőn már anyuék is fent voltak, így volt reggelim-nem szeretem magamnak csinálni-amit gyorsan meg is ettem. 

-Kicsim csak, hogy tud nagyon fogsz hiányozni.-ölelt meg apu és anyu is egyszerre.

-Tudom és még azt is, hogy ezt még van százszor elmondjátok.-másztak ki az ölelésükből. 

-Ja és remélem betartod azt amit ígértél.-kérdezte csak úgy mellékesen. 

-Persze, persze, hogy meggyőződj róla már most vasárnap elmegyek hozzájuk.-mondtam. Végül is a terv ez volt, hogy minél előd túl legyünk rajta. 

-Rendben és puszilom a nagyit.-mondta és rohant az ajtóhoz mert csengettek. Amint kinyitottam kis híján be eset rajta a fél álomba lévő Nora. 

-Szia!-rohantam oda.-De friss vagy ma reggel.-viccelődtem, mire egy szúrós pillantást kaptam. Totál megérte. 

-Lányok minden megvan?-kérdezte apu mikor vitte ki a bőröndöket a kocsiba.

-Igen tegnap este háromszor is ellenőriztem.-mondta Nora és a cuccaira mutatott. Csak egy bőrönd? Épp megakartam kérdezni, de apa engem nézet és eszembe jutott mire vár.

-Én még vissza szaladok és körülnézek.-kiáltottam és felrohantam a szobámba ahol nagy üresség fogadott rossz volt így látni. Egy ruha sem volt a padlón, se széken vagy az ágyon. A fürdőben sem voltak már cuccaim.

-Minden megvan.-mondta leérve, már csak rám vártak. 

-Nora a szüleid kint lesznek a reptéren?-kérdezte anyu.

-Igen, a többi cuccom náluk van.-mondta és elkezdte nyomkodni a telefonját.

-Akkor már értem mért csak egy bőrönd van nálad.-mondtam nagy mosollyal ő pedig bólogatott. Úgy 1 óra alatt értünk ki a reptére, ahol már ott voltak Nora szülei is és a cuccai is meglettek ő sem pakolt nálam kevesebbet. Amint becsekkoltunk meg is találtuk a többieket és az ofőt, aki végig magyarázott valamit. 7ig ott ácsorogtunk a váróban mikor meg szólalt egy gépies női hang:

-Kedves utasaink kérem a Londoni gépre kezdjék meg a beszállást! 

Ezzel mindenki megindult a csomagokat leadtuk a szülőktől könnyes búcsút vettünk-már aki-és elkezdtünk felszállni a gépre. Ami pontban 7.30kor szállt fel. Norával egymás mellett ültünk, mikor a gép már a levegőben volt egymásra néztünk olyan 'akkor irány London' nézéssel. Olyan fél óráig néztem az alattunk lévő tájat és az út további részét végig aludtam. 

-Kedves utasaink kérem kapcsolják be öveiket megkezdjük a leszállást!

Hallottam meg ugyan azt a gépies hangot. Amikor kinyitottam a szemem láttam, hogy körülöttem mindenki nyugodtan ül a helyén csak a barátnőm hangos horkolása zavarta meg a képet. Elkezdtem rázogatni mire ő felijedt.

-Nem horkoltam!-kiáltotta ijedten, mire mindenki minket nézet én pedig szakadtam a röhögéstől.

-Nem Nora tényleg nem horkoltál.-vágta hozzá Ricsi gúnyosan. Nora pedig értetlenkedve nézet rám, de csak legyintettem mert még mindig röhögtem.  Néhány perc múlva már landolt is a gép és amint a csomagokat is megkaptuk egy hatalmas piros buszra szálltunk ami a szállodához vitt minket.

London nyüzsgő életét látva teljesen elfogott a kíváncsiság mely az ismeretlen iránt hajtott 2 hónapom lesz felfedezni az egész város, minden egyes kis négyzetméterét meg akarom ismerni. Maga az egész város vonzott azok a gyönyörű helyek és minden ami itt van. Amit leszálltunk a buszról egy hatalmas és gyönyörű szálloda előtt találtam magam. 

-Remélem valami városra néző szobát kapunk.-reménykedett Nora amit beléptünk az épületbe.

-Hatalmas nagy erkéllyel ugye?-néztem rá mire vadul bólogatni kezdett.

-Gyerekek gyertek ide.-szólt az ofő a recepció elől.-Rendben.-köszörülte meg a torkát.-a szobák két ágyasak ti döntitek el kivel akartok aludni, fiú lány páros nem lehet.-nézett Dinára és Ádámra.-a mai nap és a holnapi nap is pihenő nap. A szállodát csak engedéllyel hagyhatjátok el, de a ma nem szeretném ha lelépnétek, szóval ma ne menjetek sehová. Értve vagyok?-nézet körbe, mindenki bólintott.-Reméltem is. A szóba kulcsok itt vannak kettesével elvesztek egyet. Ja és srácok itt mások is vannak, ne zajongjatok nagyon. Jó szórakozást!-mondta és engedte, hogy a kulcsokért menjünk. Mi Norával egy 5ik emeleti szobát kaptunk, ami a városra nézett és hatalmas erkélye volt. Két szoba volt még, amit egy ajtó választott el és mindegyikben egy-egy hatalmas francia ágy, volt még egy kisebb konyha szerűség és egy hatalmas fürdő.  Felhívtam anyut, hogy élek meg ilyenek amit letettem azonnal megrohamoztam a fürdött, jó volt végre frissnek lenni. Amint ki léptem a fürdőből Nora bikiniben állt előttem kérdőn néztem rá.

-Akkor megyünk felavatni a medencét vagy nem?-kérdezte.

-Persze csak én is felveszem a bikinit.-mondtam és elkezdtem felkutatni az egyik bőröndöt. Amint meglett hamar magasra kaptam és indultunk a medencéhez ami a földszinten volt. Amikor beléptünk egy hatalmas medence látványa tárult elénk, ahol csak mi voltunk ketten. 

-Mit szólsz egy bombához?-fordultam Norához.

-Benne vagyok.-mondta hatalmas mosollyal a törülközőket az egyik napágyra tettük és elkezdtünk futni a medence felé, amibe egy hatalmas bombát ugrottunk. Kiélveztük, hogy csak ketten vagyunk, de olyan fél óra múlva megérkeztek a többiek is és velük hülyültünk. Este hulla fáradtan estünk be az ágyba és rögtön el is aludtunk.

Másnap

Olyan 10 körül kelhetünk a nap már beragyogott az ablakon kis híján ki égetve a pupillám. A szobaszerviztől rendeltünk reggelit amíg azt vártuk elmentem zuhanyozni. De mire végeztem Nora jó ízűen falatozott a zsúrkocsiról.

-Hé, nekem is hagyhatnál.-szóltam rá. Mire ő teli szájal bólogatott. Hamar fel öltöztem és meg ettem Nora maradékát. Délre mindketten elkészültünk.

-Akkor mehetünk Holmes Chapel-ba?-kérdezte.

-Persze készen állok.-mondtam magabiztosa.-Nem viszek táskát elteszed a mobilom?-nyújtottam Nora felé aki eltette a többi holmi mellé. Szóltunk az ofőnek, de megnyugtatott hogy tud mindenről nyugodtan menjünk. Oké gondoltam. Taxival kimentünk az állomásra és megkerestük azt a vágányt ahonnét indul a vonat. Vagyis én kerestem Nora csak jött mert nem tudott ki igazodni egyedül elveszne. 

-Áhh...megvan!-mutattam az 5ös vágány fele.

-De jó hogy velem vagy tuti egyedül eltévednék.-mondta hálásan.

-Nyugi az otthonin eltévedek itt meg nem mi van velem?-kérdeztem.

-Nem tudom, de ez nekem is fura.-rázta a fejét. Mivel a jegyeket már megvettük így felszálltunk és kerestünk valami elfogadható helyet, ahonnét jól kilátunk majd. Az egész utat végig röhögtük kicsit sem unatkoztunk. 1 és fél óra utazás után ott is voltunk.

-Nem volt ez olyan vészes.-nyújtózkodott Nora.

-A neheze még csak most jön.-mutattam a felénk igyekező nőre vagyis a nagyira.-Angolul beszélj.-néztem Norára aki bólintott.

-Lizzi édesem, de régen láttalak.-ért oda a nagyi és ölelt meg.

-Én is régen láttalak, hogy vagy?-kérdeztem 

-Köszönöm jól, te?-ölelt még mindig

-Élek!-válaszoltam.-Nagyi ő itt a legjobb barátnőm Nora.-mutattam a mellettem álló lányra.

-Jó napot! Nora Bencz vagyok.-nyújtotta a kezét.

-Szia! Elizabeth Cox vagyok.-fogtak kezet.-Gyertek lányok, mert a vendégeink nagyon kíváncsiak már rátok.-invitált minket a kocsi felé.

-Vendégek rajtunk kívül?-kérdeztem.

-Igen az unokatestvéred és a barátai vannak nálunk.-mondta és elindította a kocsit.

-Ohh...hogy ő. Hogy is hívják?-kérdeztem.

-Jaa tényleg anyád nem igazán mesélt  rokonokról.-mondta én pedig a fejemet ráztam.

-Harry és a barátai vannak még nálunk mert Ann fent volt Londonba és őt hozták haza.-mondta.

-Ahaa..és ki az az Ann?-kérdetem.

-Ő Harry anyukája, de ő csak látogatóba ment Harryékhez.-magyarázta.

-És ő hány éves?-érdeklődtem.

-19.-mondta. Azta nem sokkal idősebb nálam a gyerek és Londonban lakik, de jól megy egyeseknek gondoltam magamban, de ahogy elnéztem Nora is erre gondolt.

-Itt is vagyunk.-állt meg a kocsival egy hatalmas ház kocsi feljáróján ami előtt ezen kívül még egy Audi és egy hatalmas fekete Range Rover állt. Kiszálltunk egy kicsit elbambultam az egész környék elbűvölő volt, az ajtó előtt meghátráltam amit a nagyi is észrevett.

-Csak bátran nem harapunk.-mondta viccesen és kinyitotta az ajtót előttünk. -Srácok megjöttünk.-kiabálta el magát erre hangos láb dobogások hallatszottak az emeletről és szerintem a nappali felől. Körül néztem a ház belül még szebb volt mint kívülről, amikor már nem hallottam a láb dobogásokat előre néztem és 5 kíváncsi szempárral találtam szembe magam. Őket már valahol láttam Norára néztem aki összeszűkített szemmel nézte őket. 

-Ha a húgom tudná kik állnak előttem.-szólalt meg végül, mire nekem is le esett kik ők.

-Nos akkor én hagylak is titeket megismerkedni.-mondta nagyi és eltűnt segély kérően néztem utána.-Ja és érezzétek otthon magatokat.-kiabált vissza.

-Jó itt csak nekem van hangom.-mondta Nora.-Sziasztok Nora Bencz vagyok a húgom óriási rajongotok.-nézett az öt fiúra, akik vissza tértek közénk és rám néztek.

-Én pedig Lizzi Mayer a rokon nem tudom melyikőtöknek.-intettem.

-Sziasztok Louis Tomlinson vagyok.-intett a barna hajú csíkos pólós. Nekem is van egy hasonló pólóm. 

-Liam Payne vagyok.-fogott velünk kezet a másik barna hajú, de neki valamivel rövidebb volt.

-Zayn Malik. Sziasztok!-intett hatalmas mosollyal a fekete hajú. Itt Nora meg fogta a kezem ami nála csak annyit jelent, hogy 'milyen helyes ahww...'

-Niall Horan vagyok, de mingyá' éhen hallok 1 perc és itt vagyok.-rohant el a szőke. Mi csak néztünk után a többiek pedig szakadtak a röhögéstől. Már csak a göndör maradt gondolom ő lesz Harry.

-Sziasztok Harry Styles vagyok és nekem vagy a rokonom.-mondta hatalmas mosollyal.-Jó tudni, hogy ilyen gyönyörű rokonom van.-mondta egy pimasz mosoly kíséretében.

-Ohh...ő köszönöm.-mondtam teljesen nyugodtan. Mire mindegyik furán nézet rám, mintha űrlény lennék.

-Most mi van?-kérdeztem körbe nézve. 

-Wow..az első lány aki nem pirult el Harry bókja után, ilyet is látni.-csodálkoztak.

-Áhh..Lizzit ilyennel nem lehet zavarba hozni.-legyintett Nora.

-Akkor mivel lehet szépségem?-karolta át a vállam Harry. 

-Ilyen gyenge próbálkozásokkal egyáltalán nem.-szedtem le a kezét a vállamról.-Valaki meg mondanál hol a konyha?-néztem körbe segély kérően.

-Menj egyenesen és ha meg látod Niallt jó helyen jársz.-mutatta az utat Liam aszem'.

-Köszi. Nora?-néztem barátnőmre aki megrázta a fejét. Amit sikeresen megtaláltam a konyhát nem volt nehéz az alsó szint legnagyobb helysége végül is. Egy alakot láttam aki nyakik benne van a hűtőben gondolom Niall lesz az.

-Mit hagytál el?-kérdeztem.

-Az egyik szendvicsemet nem találom.-mászott ki szomorúan a hűtőből. 

-Had nézem.-mentem oda segíteni a kis szőkének. Ahogy benéztem a hűtőbe rögtön "kiszúrta" a szemem egy szendvics.-Ezt kerested?-emeltem fel a szemei rögtön csillogni kezdtek. 

-Igen köszönöm egy angyal vagy!-ölelt meg. 

-Nincs mit!-hámozta le magamról a kezeit.-Igen angyal vagyok szárnyak nélkül.-kacsintottam. Mire kitört belőle a nevetés.

-Amúgy nem Harryvel kéne beszélgetned?-kérdezte és elő húzott egy üveg vizet a hűtőből.

-Valójában inni jöttem ki.-mondtam és a szekrényeket néztem "vajon melyikben lehet pohár?" kérdeztem magamtól.

-Felül jobb oldalt.-bökött az egyikre.

-Köszi.-mosolyogtam rá. De mikor elindultam ő gyorsabb volt vett le egy poharat magának is meg nekem is és öntött innivalót. 

-Újra köszönöm.-vettem el a felém tartót poharat.

-Nincs mit! Tudod Harry már nagyon sokat beszélt rólad.-mondta mire én félrenyeltem. Ő ismert engem én miért nem emlékszem rá.

-Tényleg? Biztosan jó storyai lehetek rólam.-mondtam két köhögés között. 

-Főleg pisis storyai voltak amin jót nevetünk.-mondta és féloldalas mosolyra húzta a száját. 

-Az nem lehet.-tiltakoztam.

-Mert?

-Én soha, de soha nem pisiltem be.-mondtam dicsekvően.

-Még kicsinek sem?-kérdezte ugyan olyan pimasz mosollyal. 

-Még annak sem.-emeltem fel a fejem, hogy a szemébe tudjak nézni. Igen ez nem volt valami jó ötlet mert rögtön elvesztem ragyogó kék szemeiben. Ő is engem nézett. 

-Szépek a szemeid.-hallottam meg néhány perc múlva lágy hangját.

-Köszönöm, a tieid is is.-és éreztem, hogy elönt a pír. Igen neki sikerült zavarba hozni. 1:0.

-Már sokan mondták.-mosolyod el. 

-Ohh...gondolom sok lány mondta már.-jegyeztem meg gúnyosan 

-Hát ami azt illeti.-gondolkodót el.  Én pedig megböktem a hasát.

-Héé ez nem ér nem figyeltem.-háborodott fel. 

-Nem értem miről beszélsz.-tetetem az ártatlant.

-Gonosz!-fonta keresztbe a kezeit a mellkasa előtt. Mire én elröhögtem magam és-kivételes módon-megöleltem a duzzogó szőkét. 

-Lizzi belefulladtál a hűtőbe?-hallottam meg Nora hangját, amit erre jönnek. Gyorsan elengedtem Niallt, aki kérdőn nézet rám.

-Érezd magad különlegesnek.-mondtam, mire egy hatalmas mosoly ült ki a szájára. 

-Mindig is annak éreztem magam.-bökött meg most ő mire egy szúrós pillantásban részesítettem. Még nagyon sokat beszélgetünk és nevettünk Harryék is nagyon jó fejek és a nagyiék is. Nem értem anya miért nem szeretett itt. Olyan este 7 körül készülődtünk, hogy indulunk a fiúk felajánlották hogy haza visznek, nem volt ellenünkre. 

-Sziasztok! Remélem még találkozunk.-búcsúztam el a nagyiéktól.

-Én is, jó utat.-intett. Mint kiderült az Audi Harryé, a Renge Rover pedig Niallé.

-Jó hogy két kocsival jöttünk.-pattant be az Audiba Zayn a többiek pedig követék.

-Na, nálam van még egy hely kijön velem?-kérdezte Harry, Nora rám nézett egy olyan "nem baj?" nézéssel én pedig intettem, hogy menjen nyugodtan.

-Akkor majd otthon találkozunk.-köszönt el Harry. Én pedig beszálltam Niall mellé.

-Már megint kettesbe.-jelent meg az arcán egy pimasz mosoly.

-Kuss Horan!-néztem rá szúrósan, és lassan elindultunk...