Halii! Meghoztam az új részt remélem tetszeni fog. Mostantól meg próbálom a részeket hamarabb hozni :) És nagyon-nagyon köszönöm a 493!! (wow) oldal megjelenítést :)) Írjatok komit és nyomjatok vélemény gombot :) Jó olvasást!
Álmomban Justin Bieber tökéletes hangját hallottam, amit az egyik kedvenc számomat énekli. De amikor már vagy 20-jára kezdett bele a Boyfriend-be akkor már kapcsolta, hogy ez a telefonom lesz. Csukott szemmel kezdtem keresni az éjjeli szekrényem, de mivel azt nem találtam így a nadrágom zsebében találtam meg.
-Haló!?-szóltam bele álmos hangon.
-Még is hol a francba vagy? Miért csak most veszed fel? Vagy 20-szor hívtalak! Mit tudsz Adam vérző orráról?-hadarta el egy ismerős hang egy szuszra a kérdéseket. Hangja nagyon idegesen csenget.
-Nora!?-kérdeztem vissza-Niallnél vagyok!-mondtam, de nekem is csak akkor eset le a szemeim rögtön hatalmasra nyitottam-Úr isten Niallnél vagyok!-kiáltottam a telefonba. Felültem az ágyon és körbe néztem a szobába a szőkeség nem volt sehol, de a mellettem lévő hely úgy nézet ki, mint ahol aludtak.
-Harry mit szólt hozzá?-kérdezte már nyugodtabb hangnemben.
-Nem abban a házban vagyunk.-mondtam és kimásztam az ágyból.
-Mi van?-kérdezte teljesen lesokkolva-Te és Niall? Ketten? Egy házban? Úgy, hogy nincs ott senki?-kérdezte még mindig sokkolva-Na mesélj mi történt az éjjel!-persze ezt már normális hangon mondta.
-Képzeld semmi!-mondtam egy szem forgatás kíséretében és találomra kinyitottam az egyik ajtót, ami a fürdőbe vezetett.
-De Lizzi még egy csók sem?-faggatózott.
-Nem!-megráztam a fejemet és a megpróbáltam kezdeni valamit a hajammal.
-Szájra puszi?-folytatta-Vagy arcra? Kézre?
-Nora!-szóltam rá-Semmi nem történt!-mondtam már sokadjára.
-Franc! De vissza térve nem tudod mi történt Adam orrával elég csúnya?-hozta fel. Bennem pedig újra lejátszódtak a tegnap esti események. A csókja és mikor már a földön fekszik vérző orra és Niall arca is, amint rá nézett. Nem tudom láttam-e effajta gyűlöletet ez előtt? Ha szemmel lehetne ölni Adam már rég halott lenne.
-Föld hívja Lizzit! Itt vagy? Haló!-kiabált már a telefonba.
-Jaa, igen, persze itt vagyok!-mondtam zavartan-Nem tudok róla semmit.-hazudtam.
-Aha, figyú fél órád van vissza érni fedezlek.-mondta és tuti nem vetten be.
-Oké köszönöm! Szia!-tettem le a készüléket. Megtámaszkodtam a mosdón és vártam pár percet még megnyugszom. Szerencsémre Niall nem volt bent. Vettem egy mély levegőt és szembe néztem a tükörképemmel. Egy meg gyötört lány nézett vissza rám, akinek fogalma sincs mi lesz vele. Vagy hogy magyarázza ki magát abból a helyzetből, amibe bele csöppent. Megpróbáltam kezdeni magammal valamit és megkíséreltem megkeresni a szőkeséget. Volt egy olyan érzésem, hogy a konyhában lesz. Nos ez 10 perc után be is igazolódott. De legnagyobb meglepetésemre nem egyedül volt. Egy nála valamennyivel idősebb fiúval beszélgetett éppen, aki olyan ismerős volt, mintha az egyik képen láttam volna. Megpróbáltam észre vétlenül lelépni. Na igen nem jött össze valaki elém rakta a vázát, ami hangos csörömpölés közepette darabokra törött. A darabjait kezdtem fel szedegetni, mikor mellőlem egy ismerős nevetést hallottam.
-Ö sajnálom-mondtam kínosan mosolyogva.
-Semmi gond.-mosolygott és ő is letérdelt mellém-Már úgyis ki akartam dobni, így könnyebb meg magyarázni hová tűnt.-mondta mire én is elmosolyodtam.
-Hagyd csak összeszedem a vendég már vár.-böktem a fejemmel a konyha felé. Mire megrántotta vállát.
-Gyere be mutatlak neki.-fogta meg a kezem és a konyha irányába húzott.
-Neee!-ellenkeztem, de már késő volt.
-Lizzi had mutassam be a bátyámat Greget.-mutatót a fiú felé, aki egyre közelebb jött.
-Szia! Greg Horan vagyok örülök, hogy megismerhetlek!-nyújtotta a kezét.
-Lizzi Mayer! Én is örülök!-fogtam vele kezet. Greg Niallre nézett és kacsintott.
-Te vagy Styles rokona?-kérdezte mire bólintottam.
-Bocsi, de nekem mennem kell.-néztem rájuk.
-Hívok taxit.-ajánlotta fel Niall. Eltátogtam neki egy köszönömőt és felvettem a cipőm.
-5 perc és itt van.-jött vissza.
-Köszönöm és még egyszer sajnálom a törött vázát.-mondtam.
-Semmi baj tényleg.-mondta mosolyogva. A taxi pont akkor dudált. Egymásra néztünk olyan 'majdmégtalálkozunk' pillantással. Ki késért a kapuig. Hirtelen jött fellángolásból megöleltem, amivel először nem tudott mit kezdeni, de utána ő is vissza ölelt. Lassan elengedtük egymást én beszálltam a kocsiba ő pedig vissza lépett a házba. Az út vissza a szállodába viszonylag gyorsan és csendesen telt, csak a kocsiban szóló rádió és a kinti dudálások töltötték be a zavaró hangok szerepét. A szállodához érve futottam befelé azt vissza mert elfelejtettem kifizetni a fuvart, már csak 10 percem volt beérni. Gondoltam még ez alatt az idő alatt még gyorsan lezuhanyozok és átöltözök. Ha meg, ahogy én azt elgondoltam. Amint a lifthez értem Nora jött velem szembe és nem engedett felmenni bár mennyit is nyafogtam. Amikor beértünk a társalgóba a tanáron kívül mindenki ott volt. Éppen a tv-ben néztek valami zene csatornát néztek. Tekintettem Adamre siklott orrán még ott volt a tegnapi sérüléseinek nyomai. Ő is felém nézett gyorsan elkaptam a tekintettem és a tv-t kezdtem nézni, ahol 5 ismerős alak jelent meg. De ez egyik alak nem csak nekem volt ismerős. Adam kikerekedett szemekkel mutatott az ott éneklő szőke fiúra.
-Ő volt az!-nyögte ki nagy nehezen. Kétségbeesetten emeltem felé újra a tekintettem, ahogy mindenki más is.
-Már bocsi, de mit keresne itt Niall Horan?-kérdezte Dina és szemközt röhögte barátját.
-Lizzi!-fordult felém Adam-szerinted is hülyeség?-kérdezte egy féloldalas mosollyal a szája sarkában. Norára nézzem, mintha tőle várnám azt, hogy mit is kéne mondanom, de amint ránéztem csak rosszallóan csóválta a fejét.
-Biztos nem ő volt.-hazudtam. Nora megragadta a kezem és az ajtó felé húzott, de az hirtelen kinyílt előttünk és Kelemn lépet be rajta. Áldtam mindent, hogy nem kell vele beszélnem, de örömöm alább hagyott mikor a fülembe súgta, hogy még nem végeztünk. Kelemen gyorsan elhadarta a mai nap teendőit és még azt, hogy hová megyünk, és elnézést kért a késésért, mert valami gondja volt az át igazolásokkal. A városnézéssel 5 órára végeztünk. Nekem már mindenem fáj, álmos voltam, fürdeni akartam. Ilyen és ehhez hasonló nyafogással mentem fel az emeltre és szó szerint estem be az ajtón.
-Szerencse, hogy sok fekete ruhám van.-nevetett Nora.
-Nagyon vicces!-szentem össze magam és a cuccaimat a fürdéshez.
-Tudom azért mondtam.-vágta rá. Én egy szemforgatás kíséretében becsaptam magam mögött az ajtót. Egy ideig engedtem magamra a forró vizet, ami jó érzéssel töltött el. Igaz nem a ruháimon éreztem Niall mámorító illatát, amitől nem akartam megszabadulni, de muszáj volt. Kilépve a zuhany alól egy törülközött tekertem magamra és nyitottam ki az ajtót. Megdöbbenve vettem tudomást arról, hogy egyedül vagyok be néztem Nora szobájába, de ott sem volt semmi kivéve az ágyon heverő papír fecnit.
"Bocsi, hogy egy szó nélkül lelépek, de sietnem kellett. Nem biztos, hogy haza jövök este, de ne aggódj nem lesz semmi gond. Rendeltem neked kaját.
Puszi:*
Nora"
Ohh, de kedves gondolt rám, gondoltam magamban. Pár perc múlva kopogtattak gondoltam a szobapincér így gyorsan indultam kinyitni. Aha, de nem ő állt előttem hanem Adam. Amennyire csak lehetett próbáltam takarni magam, mert csak egy száll törülköző volt rajtam.
-Khmm..beszélhetnénk?-kérdezte zavartan és megpróbált nem engem nézni.
-Miről?-kérdeztem vissza.
-A tegnap estéről.-mondta ki nehezen.
-Ohh...-kezdtem-várj meg itt, amíg felöltözöm.-utaltam a mostani helyére, mire egy aprót bólintott. Rá csaptam az ajtót és besiettem a szobámba és felvettem egy toppot és egy cicanadrágot a hajamat felkötöttem a fejem tetejére.
-Gyere be.-nyitottam ki újra az ajtót pedig nagyon reméltem, hogy elmegy. Leültünk a kanapéra, ahol elmesélte miért is csinálta azt amit csinált nagyjából a születésével kezdte. Közben pedig a kaja is megjött.
-Na akkor egy röviden. Azért csináltad, mert nem szereted Dinát csak kellett valaki helyettem. Mert azt hitted engem nem kaphatsz meg és már teljesen eleged van Dinából. De nem akarsz vele szakítani csak akkor, ha tudod, hogy engem biztosan megkaphatsz.-mondtam el a hallottakat röviden, de tényleg nagyon röviden.
-Igen és tegnap este azért támadtalak le mert már nem bírom.-tette még ezt is hozzá.
-Értem, de akkor is ez...ez szemétség lenne Dinával. Ő a barátnőm, képletesen vagyis nem tudom.-tiltakoztam a szakításos ötlete ellen.
-Meg neked ott van az a szőke gyerek is.-mondta szomorúan.
-Igen ez meg a másik.-szakadt ki belőlem.-Vagyis nem! Ő csak barát nem érzek iránta semmit.-javítottam ki magam mikor eljutott a tudatomig mit is mondtam. Adam kérdő pillantásokat intézet felém-Ahjj, tudod, hogy értem.-adtam fel a próbálkozást.
-Igen tudom.-nevetett fel-Akkor ezt meg beszéltük?-kérdezte.
-Igen!-mosolyogtam.
-A lakás kereséssel, hogy állsz?-kérdezett rá hirtelen.
-Ööö...sehogy.-valltam be-Ti találtatok már valamit?
-Nem, de arra gondoltunk, hogy összeköltözhetnénk.-vetette fel előttem is az ötletet.
-Nem rossz ötlet benne vagyok.-mosolyogtam.
-Akkor beszélünk Dinával.-ragadta meg a kezem, amit automatikusan vissza húztam-Gyere!-mondta és nem próbálkozót semmilyen érintéssel. Át érve Dinához ő is örült, hogy együtt fogunk lakni mert így legalább megoszlanak a költségek. Házat már elkezdett keresgélni, de csak olyanokat talált, amik azon a városrészen vannak, ahol Harryék élnek és azok nagyon drágák. Így legnagyobb csalódottságára lakást kell keresnünk. Egész éjszaka azzal voltunk elfoglalva, hogy találjunk valamit. Végül lett egy nem messze a belvárostól 6 hálószobás 2 fürdős lakást, amire Dina rögtön le is csapott. A plusz egy szobára rá vágta, hogy majd lesz vendég szoba. Képes volt a tulajt hajnali 1-kor felhívni azzal, hogy minél előbb megszeretnénk nézni a lakást. Hétvégére sikerült bekönyörögni magunkat, így a tulaj jöhet haza New Yorkból előbb. Álmosan mentem vissza a saját szobámba, ahol még mindig egyedül voltam mert Nora nem ért még vissza. Levágódtam az ágyamra és perceken belül elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése