25. rész

Hi Guys.! Meghoztam a következő részt :) Köszönöm a 3000(!) feletti nézettséget a +1 feliratkozott :)) Jó olvasást remélem tetszeni fog.! :)

A telefonom pittyegésére keltem, nem tudom, ki azaz idióta, aki már reggel fél kilenckor üzenetet ír. De szívesen elbeszélgetnék vele. Feldúltan és álmosan nyúltam az éjjeli szekrényen lévő készülék felé. Amint megnyitottam minden dühöm elszállt, s egy hatalmas mosoly kúszott az arcomra. A régi osztálytársaim küldték, akik már rég fent vannak, mert náluk már fél tíz van. Nagyon örültem neki, hiszen régen nem találkoztunk, de még így sem felejtették el a szülinapom. Mosolyogva indultam meg a szekrényem felé, hogy magamra kapjak valamit, mikor megcsörrent a telefonom. Izgatottan ugrottam vissza hozzá, de amint meg láttam ki hív a mosoly rögtön lefagyott az arcomról, s helyét az undor és az utálat vette át. A képernyőn nagybetűkkel az ’APA’ szó állt. Kis hezitálás után elfogadtam a hívását.

- Boldog szülinapot! – kiabálták a telefonba a ribanccal együtt. – Na, milyen érzés 18 évesnek lenni? – kérdezte apa és hallottam a hangján, hogy mosolyog.

- Eddig még semmi érdekes nem történt. – feleltem unottan – Ja, de várj már emlékszem az apám egy szó nélkül lelépet. – vágtam dühösen hozzá.

- Oh, hát innét fúj a szél. Kicsim anyáddal már rég nem volt olyan a kapcsolatunk, mint régebben. – kezdet el magyarázkodni. Hangjában érzetem, hogy megbánta.

- Tudod, mit mióta elmentetek anya megváltozott és rendbe szeretné hozni azt, amit te elrontottál. Ja, és képzeld neki is van valakije. – kiabáltam rá és rá csaptam a telefont nem érdekelt a válasza. Felvettem egy itthonra kényelmes ruhát, s lesiettem a konyhába, hogy szerezek magamnak kávét. Ahogy mentem lefelé különös hangok szűrődtek ki, ahogy beléptem megcsapott a gofri finom illata, s észrevettem anyuk és Noránt, amint a konyhában sürögnek-forognak. Kezeimet összefontam magam előtt, s az ajtófélfának dőltem úgy figyelmet őket. Amikor Nora megfordult és meglátott elejtette a kezében tartott tálcát, ami hangos csapódással ért a földre. Azért ennyire ijesztő nem vagyok szerintem. Anya kérdőn fordult felé, s mikor meglátott teljesen lefagyott.

- Jó reggelt! – köszöntem mosolyogva. De ők még mindig engem pásztáztak ijedt tekintettel.

- Most sem jött össze. – súgta anya Nora fülébe, aki csak bólogatott. Kérdőn néztem rájuk.

- Emlékszel tavaly, mikor ágyba akartam vinni a reggelit szülinapodon? – bólintottam – Na, most is azt akartam, de valaki – itt szúrós szemekkel rám nézett – szokás szerint elrontotta. - Ezen elnevettem magam, mert igaz nekem általában nem lehet, meglepi reggelit csinálni, mert képes vagyok elrontani.

- Mi lenne, ha visszamennék a szobámba és elfelejteném ezt, hogy ne menjen kárba az igyekezetetek és ezt a finomnak tűnő reggeli. – mosolyogtam rájuk ők csak összenéztek, s bólintottak. Visszasiettem a szobámba, ahol befeküdtem az ágyba, s a telefonommal kezdtem babrálni. De amint hallottam, hogy jönnek felfelé a készüléket magam mellé dobtam és visszafeküdtem az ágya, s úgy tettetem, mintha aludnék. Amint az ajtóm nyitódott azonnal felültem és a hitelesség kedvéért még ásítottam is. Amin szőke barátnőm jót szórakozott.

- Boldog szülinapot Lizzi! – ugrott rám a számat csak egy nyögés hagyta el jelezve, hogy nehéz és szálljon le rólam. Anya csak a fejét rázta, s a tálcával a kezében leült az ágy szélére.

- Az ünnepelt ágyba kapja a reggelit. Boldog szülinapot kicsim! – nyújtotta felém a reggelit, amit mosolyogva fogadtam el és kezdtem el enni.

- Igen az ünnepelt ágyba kapja a reggelit, ezt ne felejtsétek el. – mutatott körbe Nora, ezzel jelezve, hogy ő is ágyba reggelit kér a szülinapján. Miután elfogyasztottam a finom reggelit anya kivitte és közölte, hogy hozza a kiskori fényképeimet. Norával egyszerre vágtuk rá, hogy ’meg ne próbálja’. Pont mikor beért a képekkel csengettek, aminek nagyon örültem. Norával egyszerre pattanunk fel, hogy majd nyitjuk az ajtót, de ő gyorsabb volt így mire leértem már az ajtóban beszélgetett a vendégekkel, akik nem voltak mások, mint Dina és Ricsi. Sikítva a nyakukba ugrottam igaz Dinát tegnap előtt láttam, de nem baj neki is valami hasonló reakciója volt, mint nekem. Ricsi pedig, hát ő is elég béna lányos hangon sikított velünk együtt. Kicsit rosszul eset, hogy csak ők ketten jöttek igaz, hogy Adamet múltkor elküldtem, de még Vivi és Cris igaz velük nem ápolok olyan jó kapcsolatot, de barátok vagyunk. Mindketten felköszöntöttek utána beültünk a nappaliba és ott beszélgetünk. Kiderült, hogy Ricsinek jól megy a csajozás azokkal a béna szövegekkel, amiket otthon gyakorol. Teljesen elképedtem mikor ezt mesélte. Anya meg kínálta őket kávéval és egy kis sütivel, amit szívesen fogadtak, s meg akarta nekik mutatni a kiskori képeimet, mikor meghallottam a kérdést rögtön rá vágtam, hogy nem-e ég valami a konyhába, mire leeset neki, hogy bent hagyta a többi sütit. Átadták Adam üzenetét, aminek örültem, hogy azért nem utált meg egy életre.

- Láttátok már a fiúk új klipjét? - kérdezte izgatottan Dina. Megráztam a fejem, hogy nem és még nem is hallottam róla, hogy új klipjuk lesz. Nora felment a gépért, hogy meg tudja mutatni. Ricsi már a fejét fogta és kérdezgette, hogy miért kell mindenhol ezt mutogatnia. Nora Dina kezébe adta a gépet, s ő már indította is a klipet. Először nem is mertem fel a srácokat csak Liamet és Harryt. Zaynnél nagyon lefagytam, mikor meg láttam nőnek öltözve. De Louis és Niall is nagyon jók voltak a vezérigazgatói szerepben. A vége felé már azon gondolkodtam, hogy milyen unalmas lenne az életem nélkülük. Az egész videót végig nevettük Ricsi pedig mindhármunkat letagadott. Nem sokkal később mondták, hogy indulniuk kell és elkezdtek készülődni, közben   Nora kapott egy SMS-t gondolom Harrytől az estével kapcsolatban.

- Hé, nincs kedvetek ma este eljönni velünk bulizni? – kérdeztem őket, de csak megrázták a fejüket, hogy nincs, meg holnap indulnak haza vonattal és nem szeretnének másnaposak, lenni. Bólintottam, s elköszöntünk tőlük és mindenkinek jó utat kívántunk.

- Ki küldte? – kérdeztem Norát.

- Harry, hogy hétre legyünk készek, mert addigra jönnek.

- Segítesz kiválasztani a ruhám? – kérlelte egy bólintással bele egyeztem, s mivel már négy volt mindketten elindultunk készülődni. Vagyis csak Nora én szóltam anyunak az esti programról és, hogy ne ijedjen meg, ha nem jövök haza estére. Miután ezt elrendeztem indultam fel a szobámba lezuhanyoztam és minden teendőmet elvégeztem. Fürdőköntösben álltam be a tükör elé, ahol egy darabig szemeztem magammal és elgondolkodtam, hogy miért is kellek én annyira Adamnek vagy bárki másnak. Hiszen csak egy átlagos lány vagyok nincs semmivel több adottságom, mint bárki másnak. Azért meg biztos nem kelek nekik, mert én vagyok Harry Styles unokatestvére ezért meg nem is akarom, hogy valaki is a közelembe fér közön. Sóhajtottam egyet és az alapozóért nyúltam, de ekkor a fájdalom újra belehasított a fejembe, s pár emlékkép bevillant. Egy fogatlan emberről és egy leélt motelről és arról ahogy Niall keres valamit egy ágy mögött. S hirtelen beugrott minden, hogy elfogyott az üzemanyag, s az egész kalandos haza jutásunk a nagyiéktól a hotelig. Kínomban elröhögtem magam, hogy Niall, hogy lehet ennyire szerencsétlen. Végre a fejfájásom is alább hagyott, s tudtam tovább csinálni azt, amit elkezdtem felkentem a sminkemet és kisétáltam a szobámba, ahol már Nora várt két ruhával a kezében.

- Szerinted melyiket? – mérte magához mind kettőt.

- A fekete. – mutattam az említett színű egybe ruhára. Bólintott, s visszament a szobájába felvenni a ruhát. Kinyitotta a szekrényem ajtaját és elővettem egy rózsaszín ruhát, ami még soha nem volt rajtam, de ha jól emlékszem, akkor olyasmi céllal vettem, hogy ebben fogom ünnepelni a 18ik szülinapom. Felvettem a ruhát, kiválasztottam egy hozzá illő cipőt, s a hajamat kivasaltam. Beálltam a tükör elé és teljesen késznek nyilvánítottam magam. Felkaptam a telefonom, s bele tettem egy kistáskába a többi cuccom mellé és átmentem Nora szobájába, hogy meg tudjam, mennyire van kész. Amint beléptem szörnyű látvány fogadott az összes cipője a földön össze-vissza a ruhái szanaszét hevertek.

- Mi történt itt talán bomba robbant? – kérdeztem kikerekedett szemekkel barátnőmtől, aki a szekrényében térdelt, s a cipőit hajigálta.

- Haha, úgy beszélsz, mintha a te szobádban még nem lett volna ekkora kupi. – még csak fel sem nézett rám. Leguggoltam mellé, hogy meg tudjam még is mi a jó francot csinál. – Ahj, nem láttad a fekete cipőmet? – fordult felém kérdőn.

- Aminek az oldalán olyan cuki masni van? – kérdeztem, s szememmel a szobáját kezdtem vizsgálni, mikor megláttam a keresett cipő egyik párját elmosolyodtam. Nora bólintott, hogy igen és felemelte a cipő meglévő párját. Mosolyogva álltam fel és át sétáltam a helység másik felébe, ahol a cipő árválkodott, s oda dobtam Norának, aki kitörő lelkesedéssel fogadta.

- Na, kész is vagyok, és még van 10 percünk. –terült el az ágyán. Elővettem a telefonom, hogy leellenőrizem, hogy tényleg igaza van-e Norának. Amint feloldottam láttam, hogy öt SMS-t kaptam, amíg készülődtem. Megnéztem kiktől kaptam, s a három fiú és a barátnőik neve virított a címzettnél, mindenkinek visszaírtam, hogy ’köszönöm’. Mikor végeztem megnéztem mennyi az idő, amint meg pillantottam ugrottam is fel. Nora kérdőn fordult felém.

- Már elmúlt hét. – közöltem vele, amire felugrott, hogy még nem csinálta meg a haját. Felajánlottam neki, hogy gyorsan csinálok egy fonatott, hogy mikorra oda érünk, a szórakozó helyre szépen be fog göndörödni. Pont mikor befejeztem neki akkor hallottam meg, hogy valaki csengetett. Nora még felvette a táskáját és már mentünk is le a lépcsőn. Anya már előttünk ajtót nyitott és a nappaliban beszélgetett a fiúkkal és valamit nagyon mutogatott nekik. Ők csak vörösödő fejjel ültek a kanapén, s már alig bírták ki röhögés nélkül. Amint oda értem akkor láttam meg, hogy anya a kiskori képeimet mutogatja. Gyorsan kikaptam anya kezéből a képeket és megnyugodtam, hogy csak egy-kettőt mutatott meg, amik között nem volt egy sem, amin pucér voltam. Felvettem a kabátom, s a fiúkat magunk előtt lökődve köszöntem el anyától. Amint beültünk a kocsiba mindkét fiúból egyszerre tört ki a nevetés.

- Örülők, hogy jól szórakoztok, de mehetnénk már! – néztem rájuk szúrós szemekkel egy percre csendben maradtak, de amint újra egymásra néztem megint kitört belőlük a nevetés. Szerintem még a szomszéd is hallotta. Miután Harry végre abba hagyta a nevetést beindította a kocsit, s elvezetett a házukig. Niall alig tudott ki szállnia kocsiból annyira nevetett. Miután meguntam oda mentem hozzá és szép nőiesen fejbe kólintottam, amitől végre abba hagyta a nevetést.

- Jó legközelebb nem nevetlek ki. – ígérte meg, s magához ölelt és egy puszit, nyomot az arcomra, éreztem férfias illatát, amit jó mélyen magamba szívtam, gyomrom rögtön görcsbe rándult, s szerintem el is pirultam. De szerencse, hogy alapból hideg van így nem kellett a miatt magyarázkodnom. Elindultunk befelé, de az előtérben a fiúk előre szaladtak, s minket ott hagytak, ha jól láttam Harry a nappaliba Niall pedig a konyhába utána ő is a nappaliba és végül vissza a konyhába. Norával kérdőn néztünk össze, de végül úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk megérteni őket. Lassan elindultunk a nappali felé, de Harry hirtelen elém létem és befogta a szemem. Kezeimet automatikusan előre nyújtottam, hogy még véletlenül se vezessen neki semminek. Ezen elnevette magát és megkérdezte, hogy mi van, talán nem bízom benne erre csak megrántottam a vállam, mire ő közelebb hajolt a fülemhez és belesúgta, hogy jól teszem. Nem értettem és nem is akartam tudni, hogy mire értette. Elvezetett egészen a szoba közepéig, ahol megfordított, hogy ha kinyitom a szemem az ajtóval legyek szemben. A levegőben éreztem a kedvenc virágom illatát, ami keveredett a gyertyák illatával elképzelésem sem volt, hogy mit terveznek. Harry lassan elvette a kezét a szemem elől, s megpillantottam a velem szembe álló Niallt kezében gyönyörű tortával, amit rózsák díszítettek. Hatalmas mosoly kúszott az arcom, s kezemet a szám elé kaptam. Nem tudtam elhinni, hogy ezt tényleg csak miattam. Nagyon hálás voltam érte a fiúknak. Egy könnycsepp bukkant elő a szememből, amikor elkezdték nekem énekelni a ’Boldog Szülinapot’. Niall letette az asztalra mögém lépet és át karolta a derekamat.

@NiallOfficial: Nagyon Boldog Szülinapot.!
@Lizzi_Mayer. @Harry_Styles @Nora_Bencz

- Kívánj valamit. – suttogta a fülembe én rá néztem utána becsuktam a szemem és elfújtam a 18as gyertyát és kívántam.

- Mit kívántál? – kérdezősködött Nora.

- Az titkok. – feleltem, s rá kacsintottam. Niall ellépet mögülem kiment a konyhába, tányérokkal és a telefonjával a kezében jött vissza. 
- Mosolyogj. - a fejemet lehajtottam, s a tortámat csodáltam ő pedig fényképezet, s a képet már töltötte is fel twitterre, ezt onnét tudom, hogy mindhármunk telefonja elkezdet csipogni. Mosolyogva olvastam, hogy Harry és Nora is írtak a kép alá ezért én is visszaírtam nekik. @Lizzi_Mayer: Nagyon szépen köszönöm @NiallOfficial, @Nora_Bencz, @Harry_Styles. Elkezdtem felvágni a tortát Niall volt az első, aki oda állt mellém nevetve tettem a szeletet a tányérjára. Miután mindenki kapott Nora elég érdekesen nézegette a tortát.

- Ugye rendeltétek? – nézet a két fiúra, akik egy bólintással jelezték, hogy igen. Mosolyogva kóstoltam meg a villámon lévő szeletet, nem csalódtam az íze is olyan isteni volt, mint a kinézete. A csoki és a kívül lévő marcipán izé keveredett a számban, ami eszméletlenül finom volt. Még egy darabig ott voltunk a fiúknál, s olyan fél tíz felé elindultunk arra a bizonyos szórakozó helyre.

Írjatok komit és nyomjatok véleménygombot :) Előre is köszönöm.! :)