26. rész

Wake Me Up

Harry hívott egy taxit, ami elvitt minket az adott helyre. Útközben kibontottam Nora haját, ami ez idő alatt szépen begöndörödött. A fiúk végig arról beszéltek, hogy milyen jó is lesz majd meg, hogy itt még nem voltunk és, hogy általában sok híresség jár ide. Csak mosolyogva hallgattam Harry élmény beszámolóját a múltkori buliról, ahol egyik barátjával volt. Nora és Niall fogták a fejüket, s valami olyasmit motyogtak, hogy miért kell ezt százszor elmesélnie. Az autó leparkolt a bejárattól nem messze, ahol elég sok ember tolongót, akik minden áron be akartak jutni a klubba. Harryék kifizették a fuvart, s már indultunk is a bejárat felé, ahonnét lehetett hallani a bent dübörgő zenét.  Norával beálltunk a hosszú sor végére a fiúk pedig kérdő tekintettel fordultak felénk. Niall megragadta a kezem és egy másik bejárathoz vezetett, ahol két nálam sokkal magasabb biztonsági őr állta el az utunkat. Ijedten néztem fel a két izomagyra, akik elég komoran méregetek bennünket Harry hirtelen előttünk termet jobbján szőke barátnőmmel, s valamit mondott a két férfinak, akik bólintottak és szabad bejutást engedve nekünk. A másik oldalon álló emberek csak kiabálással fejezték ki nem tetszésüket. Belépve az alkohol mámorító illata rögtön megcsapta az orromat, a táncparketten egy csomó fiatal talán már illuminált állapotban ringatták a testüket jobbra-balra, vagy éppen egymással voltak elfoglalva. Néhányan a bár pult mellett, vagy külön asztaloknál iszogattak és beszélgettek. Elbambulva néztem körbe és mikor valaki hirtelen maga után húzott, akkor tudatosult bennem, hogy Niall még mindig a kezemet fogja egy távolabb eső asztal felé vettük az irányt, ahol Harryék már ott voltak egy göndör hajú sráccal, aki nagyon hasonlított Harryire és egy fekete fel tűsízett hajú srác. Mikor oda értünk Niall kézfogással üdvözölte mindkét fiút.

- Szia, George Shelley vagyok! – mutatkozott be mosolyogva a göndör hajú srác, s felém nyújtott a kezét.

- Lizzi Mayer! Örvendek. – viszonoztam gesztusát és elfogadtam felém nyújtott kezét.

- JJ Hamblett! – mutatkozott be a másik fiú is. Neki is elmondtam a nevem és kezet fogtam vele.

- Akkor majd még találkozunk. – mondták mosolyogva s otthagytam minket kettesben, mert Harry és Nora elmentek a bárhoz italért. Niall leült ahhoz az asztalhoz, ami előtt álltunk én pedig túl kiabálva a zenét adtam tudatára, hogy egy pillanat és jövők. A női mosdót kezdtem el keresni egy kis keresgélés után rá is találta, amint benyitottam a helységbe rajtam kívül még pár lány beszélgetett bent, de amit beléptem rögtön abba hagyták és szúrós tekintettel kezdtek méregetni. Beálltam a tükör elé, ahol megigazítottam a sminkem és az ajtó felé indultan, de a telefonom elkezdet csörögni. Elképzelésem sem volt, hogy kikereshet ilyenkor elő halásztam a készüléket a táskám legaljáról. A képernyőn hatalmas betűkkel villogót Liam neve. Megnyomtam a zöld gombot ezzel fogadva a hívást.

- Miért nem szóltatok, hogy bulizni mentek? A többiek miért nem veszik fel a telefont? Nem történt baj? – hadarta el egy szuszra a kérdéseit.

- Szia, neked is! Először is vegyél levegőt. Nyugi mindenki jól van és a többiek azért nem vették fel, mert gondolom, nem hallják. – próbáltam nyugtatni az egyre idegesebb Liamet. Aki csak egy mély levegőt vett és megkért, hogy ne csináljunk semmi hülyeséget. Amíg Liam mondta a mondandóját addig lopva oldalra pillantottam, ahol az a pár lány-akik bent beszélgettek mikor bejöttem-árgus szemekkel figyelték, hogy éppen mit beszélek, de az szerintem jobban érdekelte őket, hogy éppen kivel beszélek.

- Lizzi hallottad, amit mondtam?

- Persze és ne aggódj minden a legnagyobb rendben lesz. – feleltem mosolyogva, bár ő ezt nem láthatta. – De most már leteszem, a végén azt hiszik bele fulladtam a WC-be. – közöltem vele hol létemet, mire elnevette magát elköszönt tőlem és már bontotta is a hívást. Mosolyogva tettem vissza a telefonom a kis táskámba és indultam kifelé, mikor már az ajtóban álltam vissza fordultam és egy gonosz mosoly kísértében rá néztem a még mindig sarokban álló lányokra.

- Legközelebb kihangosítom, ha ennyire érdekel. – mondtam nekik nevetve, mire az egyik fekete hajú csaj, akinek nem tudtam megállapítani életkorát a túl sok smink véget, amit magára kent halálos tekintettel méregetett. Egy győztes mosoly kíséretében hagytam el a helységet és visszaindultam az asztalunkhoz, ahol Harry és Nora is ott voltak. Leültem Niall mellett lévő szabad helyre, ahol a kezembe nyomtak egyet az asztalon lévő színes italokból. Már a sokaid pohárnál tartottunk, mikor éreztem, hogy az alkohol át járja az egész testemet nem bírtam tovább egy helyben maradni ezért meg fogtam Nora kezét és a táncparkett felé húztam. Ő sem volt már a helyzet magaslatán a hangszórók maxon üvöltötték Avicii – Wake Me Up számát, ami teli torokból és ugrálva énekeltünk végig. Hirtelen két kar fonódott a derekam köré először az ijedtségtől megugrottam, de mikor maga felé fordított minden félelmem elszállt helyét a nyugodtság és a biztonság érzet váltotta fel. Tudtam, hogy mellette biztonságban vagyok. Kezeimet nyaka köré fontam és még közelebb léptem hozzá, keze a csípőmön pihent, de néha-néha a fenekemre tévedtek úgy táncoltunk a külvilágot teljesen kizárva csak ő volt és én. Tekintetével szemeim és ajkaim közt vándorolt tudtam mire gondol, egyszerre hajoltunk egymás felé ajkai már súrolták az enyémeket és már csak pár centi volt közöttük a szívverésem felgyorsult és a levegőt is gyorsabban vettem. Szemeimet abban a pillanatban lecsuktam, amint puha ajkait az enyémekre nem nyomta. Nyelve bejutást kért, amit minden ellenvetés nélkül meg is adtam neki. Átadtam magam az érzésnek, hogy végre ő csókol, hogy Niall végre meg csókolt. Ez sokkal másabb volt, mint a korábbi,-vagyis, amire emlékszem-ez szenvedélyesebb volt. Pár perc után oxigén hiányában ajkaink elváltak egymástól és fülemet újra meg ütötte a hangos zene, homlokát az enyémnek döntötte. A levegő csak úgy izzót körülöttünk. Ajkaimra egy levakarhatatlan mosoly ült ki szemeim csillogtak és arcomat elöntötte a pír. Niallra néztem ajakin ott ült az a kisfiús mosoly, amit annyira imádok, szemei csillogtak, pont mit az enyémek.

- Leülünk? – kiabáltam bele a fülébe, hogy halja a zenétől. Bólintott, s maga után húzott az asztalunkhoz, ahol Nora és Harry éppen nagyon el voltak foglalva egymással. Érkezésünkre felkapták a fejüket és kérdőn néztek felénk. Nora rögtön észrevette rajtam, hogy valami történt, ezért felpattant Harry mellől, de előtte oda súgott neki valamit, megfogta a kezem és a női mosdó felé húzott. Rajtunk kívül csak két lány volt bent, akik éppen a sminkjüket csinálták és arról áradoztak, hogy milyen hírességeket láttak eddig. Nora meg köszörülte a torkát ezzel jelezve, hogy hagyják el a helységet a két lány bár feldúltan, de elhagyták a helységet. Nora becsapta utánuk az ajtót, s felém fordult olyan ’most elmondod mi történt, mert ha nem akkor ne akard megtudni mi, lesz’ tekintettel. Egy szemforgatás kíséretében kezdtem bele a mesélésbe és az a mosoly még mindig ott volt az arcomon. Boldog voltam, s újra és újra át éltem azt a pillantott és van egy olyan érzésem, hogy még nagyon sokszor átélem majd és nem csak fejben. Amint ki örültük magunkat indultunk is vissza a fiúkhoz, amikor kiléptünk az a két lány még mindig ott állt az ajtó előtt. Kíváncsi lennék mennyit hallottak a beszélgetésünkből. Visszaérve az asztalnál a fiúkon kívül még egy kopasz srác állt az asztalunk előtt, s valamit igen magyarázott a fiúknak. De, ahogy láttam a fiúk nem kedvelhették annyira a kopasz fiút, mert elég szúrós tekintettel méregették. Nora mit sem törődve vele beült Harry mellé, aki rögtön át karolta a fiú száját csak egy apró kacaj hagyta el, amitől felállt a szőr a hátamon.

- Ohh, akkor hárman nyomjátok? Vagy te magadnak csinálod? – fordult kérdő tekintettel Niall felé, aki elengedte a füle mellett ezt a megjegyzést és tekintetét rám emelte, amit az előtte álló fiú is követet.

- Szia, cica! – húzta hatalmas mosolyra a száját, s egyik kezével át karolta a nyakamat.

- Két dolog. – mutattam fel két ujjamat. – Egy, mindenki magából indult ki. – utaltam az előbbi kijelentésére. – Kettő, nem vagyok cica! – kiabáltam rá és kibújtam kezei közül leültem Niall mellé, aki rögtön át karolta a derekamat és közelebb húzott magához. A srác csak elröhögte magát, magamban elküldtem melegebb éghajlatra, ahol csak ő van egyes egyedül plusz pár kannibál, akiknek nincs ennivalójuk. Na, jó ne szaladjunk ilyen messze.

- Édes mennyit fizet neked, hogy eljátszd, hogy tetszik. – nyúlt az állam alá ezzel elérve, hogy a szemébe nézzek. Már azon voltam, hogy ha nem hallgat el, akkor behúzok neki egyet, már emelni készültem az öklöm mikor Niall hátulról le fogott.

- Nem éri meg. – mormolta a fülembe lecsuktam a szemem és mély levegőt vettem ezzel nyugtatva magam. Amikor újra kinyitottam a fiú még mindig előttem állt, ami újra felingerelt.

- Képzeld ő nem olyan, mint te, hogy fizetni kellene egy lányért. – vágtam a fejéhez egy hatalmas mosoly kíséretében. Ő csak idegesen felegyenesedett, s tekintetét újra Niall szegezte.

- Nos, Horan gyönyörű ez a lány. – mutatott felém, Niall csak bólintott, hogy tisztában vele. – Csak egy a baj nem a te súlycsoportod. Szóval passzolnám a helyedben, nehogy összetörjön a pici szíved. – legszívesebben leütném, de nem tehetem, mert Niall még mindig erősen fogja a kezeimet, hogy ne tudjak kiszabadulni.

- Max már mindenhol kerestelek. – lépet mellé egy göndör hajú fiú. Most komolyan mindenkinek ilyen haja van? Amint meg látta a kis társaságunkat szája egy ’o’ alakot formált és olyan ’már mindet értek’ fejjel nézet végig rajtunk.

- Hol van a meleg és az egoista? – fordult vissza a kopaszhoz, aki megrántotta a vállát, hogy fogalma sincs. Kérdőn Niall felé fordultam, aki közölte velem, hogy Louisról és Zaynről beszélnek. Szemeim kikerekedtek kicsit utálják egymást, gondoltam magamban. Elegem lett belőlük megfogtam Niall kezét és magam után kezdtem húzni, de nem jutottunk messzire, mert a kopasz elállta az utat.

- Hova - hova? – kérdezte és a szemöldökét húzkodta.

- Tudtommal semmi közöd hozzá. – feleltem és próbáltam kikerülni, de nem engedte. – Figyelj, vagy befogod a szád és elállsz az útból, vagy én teszem meg helyetted, de azt meg fogod bánni. – ajánlottam fel neki a lehetőségeket ő pedig csak szemközt nevetett. Itt telt be nálam az a bizonyos pohár nem érdekelt ki látja, vagy mik lesznek a következményei. Feleltem a kezem és mielőtt tenyerem az arcán csattant volna ő meg állította a levegőben. Mikor megláttam dühős arckifejezését szemeim kikerekedtek és reménykedtem benne, hogy nem ütne meg egy nőt, de csalódnom kellett felkészültem a legrosszabbra és mielőtt az megvalósult volna Niall elém lépet, s meg állította a srác kezét.

- Meg ütöttél volna egy nőt ez igazán férfias viselkedésre vall Maximillian. – éreztem a hangján, hogy mindjárt felrobban a dühtől. Mély levegőt vett elengedte a kezét, engem pedig a kijárat felé kezdet el húzni. Még valamit kiabált utánunk, de a hangos zene elnyomta a hangját. Kint nagyon hideg volt a hó hatalmas pelyhekben eset. Még mindig sokk hatása alatt voltam nem tudtam felfogni, hogy tényleg megütött volna. S mi lett volna, ha nincs ott Niall és nem áll közék? Niall idegesen járkált fel-alá a járdán én pedig reszketem hiába volt rajtam a kabátom még, így is majd’ megfagytam. Közelebb lépet hozzám, s karjai közé zárt, hogy kicsit felmelegítsen.

- Menjünk haza? – suttogta a fülembe aprót bólintottam. Niall elengedett leintett egy taxit kinyitotta előttem az ajtót meg várta még beülök és ő is követett. Lediktálta a címet és már indultunk is. Fejemet vállára hajtottam ő pedig az oldalamat simogatta. Útközben egyikünk sem szólt a másikhoz, csak a rádióban szóló monoton zene törte meg a csendet. Előttem újra és újra lejátszódtak a történtek nem tudtam kiverni a fejemből. A taxi megállt a srácok háza előtt, amíg Niall kifizette a fuvart addig én előre mentem és az ajtóban vártam meg. Amikor oda ért előkereste a kulcsot, ami nem sokkal később kattant is a zárban ezzel szabad bejutást nyerve a hidegről. Felmentünk Niall szobájába, ahol kaptam ruhákat, amikben aludhatok egy fehér ’Crazy Mofo’s’ feliratú felsőt, amin elnevettem magam és egy melegítő nadrágot. Niall visszament a konyhába én pedig elfoglaltam a fürdőt. Levettem a ruháimat és a fogasra akasztottam, megnyitottam a zuhanyzóban a vizet, s beálltam alá. Élveztem, ahogy a meleg víz végig folyik a testemen ezzel megtisztítva azt oldalt meg találtam Niall tusfürdőjét. Gondoltam nem lehet belőle baj, ha használom nyomtak egy keveset a kezembe és bekentem vele az egész testemet, majd lemostam magamról. A törülközőt magamra tekertem úgy léptem ki a zuhany fülkéből. Kint magamra kaptam a Niall által adót, ruhákat és lementem utána a konyhába, ahol a pulton két gőzölgő forró csoki várt. Niall éppen valamit nagyon kereset a szekrényben.

- Mit keresel? – kérdeztem és az egyik bögrével leültem a bárszékre.

- Mályvacukrot. – mondta és már fel is emelte a kereset édességet. S leült velem szembe és nagyot kortyolt a forró italból.

- Kérdezhetek valamit? – tette be mindkét bögrét a mosogatógépbe. Bólintottam, hogy persze csak nyugodtan. – Igaz az, amit Max mondott? – arcáról eltűnt az a megszokott mosoly helyét a kétségbeesés vette át.

- Melyik része? – kérdeztem vissza, mert nem igazán értettem mire akar kilyukadni.

- Amit arról mondott, hogy nem vagyunk egy súlycsoport és, hogy összetörsz? – mosolyra húztam a szám, s közelebb hajoltam hozzá és egy csókot nyomtam az ajkaira.

- Egyáltalán nem. – feleltem Niall mosolyra húzta a száját, s ajkaink újra összeértek.

Írjatok komit és nyomjatok véleménygombot :) Előre is köszönöm.! :)